Csabaszabadi csapdában

A település sorsát befolyásoló lépést Szabó Vilmosné polgármester kezdeményezte, mivel a falu csőd közeli helyzetbe került. A négyszáz lelkes, Békéscsaba melletti kis falu közéletét immár tíz éve személyi ellentétek határozzák meg.
- A kiadások csökkentése érdekében 1999 óta az iskolát valamelyik békéscsabai intézménybe szeretnénk integrálni - magyarázza a polgármester -, de ehhez a szlovák kisebbségi önkormányzat nem járul hozzá, ugyanis az alapító okirat szerint az iskola az ő intézményük, a községi önkormányzat a fenntartó.
Az iskola nyolc tanulójából csak hét Csabaszabadiba való, egy Békéscsabáról jár ki. Ők heten négy család gyerekei. Ötven-hatvan gyerek Békéscsabán jár iskolába, ugyanis a megyeszékhelyen sokkal kedvezőbbek az oktatás anyagi feltételei. Az új testületnek február 28-áig kell elfogadnia az éves költségvetést, s addig döntenie kell arról, hogy a falu önkormányzata miként csökkentheti a kiadásait.
- Nem kellene az iskolát tovább fenntartani - beszél a lehetséges megoldásokról Szabó Vilmosné -, mert az évi tizenhárommillióba kerül, és normatív támogatásként csak hatmilliót kapunk rá. Úgy vélem, alaptalan, hogy ha megszűnik az iskola, vége a falunak is.
Kesjár Mátyás, a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke szerint - aki őszig a kisebbségi önkormányzat elnöki tisztét látta el - az önkormányzat nincs csőd közelében. Az önhibájukon kívül forráshiányos települések pályázatán az év végén az önkormányzat majdnem tizenkétmillió forintot nyert el, ezzel rendezheti anyagi helyzetét. Szabó Vilmosné azonban úgy látja, az önkormányzat hosszú távú működését ilyen bizonytalan pályázati bevételekre nem lehet alapozni.
Pataki István, a megyei közigazgatási hivatal vezetője szerint Csabaszabadiban azért sajátos a helyzet, mert a többségi önkormányzat képviselői tagjai a kisebbségi önkormányzatnak is. Épp ezért a működés értelmezése is rendhagyó. Ha véleményt nyilvánítanak, a közigazgatási hivatal számára nem egyértelmű, hogy azt kisebbségi képviselőiként mondták vagy a települési önkormányzat tagjaiként.
Kiss Gyula vezető tanácsos elmondja, Csabaszabadiban olyan abszurd eset is előfordult, hogy ugyanaz a képviselő a község képviselő-testületében megszavazta a költségvetést, de a kisebbségi önkormányzatban már nem értett vele egyet. Ez ellentétes az emberi logikával, a jogi szabályozás ilyen szituációt nem is feltételez.
- Csabaszabadiban a jognak rendeltetésellenes, egymással szembeni tendenciózus alkalmazását tapasztaljuk - hallhatjuk Pataki Istvántól. - Elvi kérdés, hogy négyszázkét lelkes településen kell-e nyolc órában dolgozó jegyző és mellette három főállású hivatalnok. Szükséges-e teljes munkaidős polgármester? Kell-e olyan iskola, ahová nyolc gyerek jár és amely négy pedagógust foglalkoztat? Ez messze túlmutat Csabaszabadi ügyén, hasonló helyzet nem csak ott található.
A hivatalvezető szerint a kérdés az, hogy a politika a célszerűség érdekében képes-e olyan szabályozást hozni, amely a dogmává merevedett önkormányzatiságot praktikus működésre szorítja. Ugyanis a költségvetésből, azaz mindnyájunk pénzéből finanszírozzuk ezt az abszurd állapotot.