Drága, drágább, még drágább

Január a számvetések, tervezgetések és a fogadalomtételek ideje. A családok az új év kezdetén bizakodnak: jobb lesz a következő hónap, mint az előzőek voltak. Természetesen ez az anyagiakra is vonatkozik. Az otthonok pénzügyminiszterei hallgatják a híreket, vajon hol lehet - ha lehet egyáltalán - megtakarítani forintokat. Hogy végül kiderüljön: csakúgy, mint az elmúlt évtizedekben, majd' minden drágul.
De az is lehet, hogy az eddig leírtak csupán képzelgések, s a családok többsége nem akar spórolni. A lakosság nagy része ugyanis nem takarékoskodik, mert vagy nem tud, vagy nem akar. Tavaly szeptember végéig a háztartások gépjármű- és egyéb áruvásárlásra összesen 970 milliárd forint hitelt vettek fel, ez az összes fogyasztási jellegű hitel 70 százaléka. S az is biztos, hogy az áruhitel nagysága az elmúlt hónapokban tovább növekedett: az év végi vásárlási láz bizton megemelte vagy 20-25 milliárddal. Ebből a pénzből főként százezer forintnál olcsóbb műszaki cikkeket vásároltunk, amelyek ára alig változott az utóbbi években, de a 30-40 százalékos kamatra felvett áruhitellel magunk drágítottuk őket.
Nos, az utóbbi napokban, hetekben kiderült, 2005-ben minek az ára változik, emelkedik. Arról is érkeznek a hírek, hogy mely termékeket szeretnének drágítani előállítóik, s arról is, hogy ezek a tervek nem biztos, hogy valóra válnak.
{p}
Gáz, áram, autózás
E hónap közepétől többet fizetünk a földgázért. Azokban a háztartásokban, ahol a gázfogyasztás éves szinten kevesebb 1500 köbméternél (a lakossági fogyasztók 54 százaléka tartozik ide), 4,5 százalékkal kerül többe a gáz. Az 1500-3000 köbméter fogyasztás után 6 százalékkal, míg az ennél több gázt használó családok 8 százalékkal kénytelenek többet fizetni. A nem támogatott körbe tartozó vállalati gázár eközben 11,5 százalékkal nő, míg a közintézmények - kórházak, iskolák stb. - a lakosságnak adott kedvezményeket is igénybe vehetik.
A villamos áram februártól drágul, ennek mértéke valószínűleg eléri a 10 százalékot. Szociális támogatás jár a rászorultaknak, a részleteken most dolgozik a kormány.
A vízdíj Budapesten 5,7, a csatornadíj 14,8 százalékkal emelkedik, a szemétszállítás 9,1 százalékkal kerül többe, a szennyvízszippantásért pedig 8,6 százalékkal kérnek többet, mint egy évvel korábban. A kéményseprésért 6,9, a temetkezésért 6,1 százalékkal fizetünk többet.
Az inflációt meghaladóan drágul a tömegközlekedés az új évben. Budapesten lesz a legnagyobb az áremelés, januártól 10, júliustól további 5 százalékkal kell többet fizetni egy vonaljegyért. Ez azt jelenti, hogy a decemberben még csak 145 forintba kerülő BKV-jegyért januárban már 160 forintot, a nyár derekától pedig 170 forintot kérnek a pénztárakban. (Bécsben jelenleg 369 forint egy vonaljegy, Varsóban 142, Pozsonyban 113, Prágában pedig 33 forintért utazhatunk.) A BKV-bérlet 5400-ról előbb 5950 forintra, majd 6250-re drágul, miközben a diák- és nyugdíjas bérletek ára 15 százaléknál kisebb mértékben, 2050-ről 2250-re, illetve 2360 forintra változik.
Az inflációt jóval meghaladó mértékben nőnek a sztrádadíjak is. A 6 százalékos éves inflációval és az idei évre 56 kilométer hosszú új autópálya-szakasz átadásával számoló autópálya-kezelő átlagosan 15 százalékkal emeli az úthasználat díját. A négynapos matrica ára személygépkocsik számára januártól 1120 forintba kerül, ugyanezért május 1.-szeptember 30. között viszont már 1460-at kérnek el. A 10 napos matricát 2300 forintért, az egy hónapig érvényes matricát 3900 forintért vásárolhatjuk meg. Az éves ára 35 ezer forintra nő. Változás, hogy a személyautó-matrica kivételével visszaigényelhető az áfa.
Az új esztendőben többe kerül az autóvásárlás is. A regisztrációs adó mértéke átlagosan 32 százalékkal nő (5 százalékos emelés plusz 25 százalék áfa), s már le kell róni a mopedek, motorkerékpárok után is. Az illetékek szintén nőnek: az 500 köbcentisnél nagyobb motorkerékpárok, illetve az 1890 köbcentisnél nagyobb személyautók után az eddigi, köbcentinkénti 15 forinttal szemben 20 forintra emelkedik az illeték.
{p}
Inkább több lesz
Nem drágulnak a hatósági postai szolgáltatások (levélküldés, csomagszállítás), és a támogatott gyógyszerekért sem kell többet fizetni, de a támogatás nélküli készítmények ára 5 százalékkal nő. Többe kerül a válás, az eddigi 10 ezer forintos illeték 12 ezerre változik. Céget illetékmentesen lehet mostantól örökölni, miközben a zárt részvénytársaság bejegyzési illetéke 80-ról 100 ezer forintra nő, a vállalkozói engedély illetéke pedig megduplázódik és eléri a tízezret. Januártól 30-ról 15 millió forintra csökkent az illetékmentesen vásárolható új lakások forgalmiérték-határa. Takarékbetétet és üzletrészt januártól illetékmentesen örökölhetünk, és mostantól a céges mobiltelefonok magáncélú használatát sem adóztatják meg. A tőzsdeügyletek járulékmentessége szintén fennmarad.
A távközlési és kábeltelevíziós díjak nem maradnak változatlanok. A Matáv átlagosan 5,6 százalékkal emelte a lakossági előfizetési díjat, változatlan marad azonban a perc- és kapcsolási díj. A tavalyi, átlagosan mintegy 20 százalékos díjcsökkentés után a mobiltelefonálás tarifái változatlanok maradnak, a kábelszolgáltatók viszont átlagosan 10 százalék körüli díjemelést hajtanak végre (az UPC ellenben 15 százalékkal emelte a tarifáit).
Jelentősen drágulnak az okmányok. Az öt évig érvényes útlevélért háromezerrel többet, vagyis hatezer forintot kell fizetni, a tíz évig használható úti okmány illetéke négyezer forinttal, tízezerre nő. Ötven százalékkal kérnek többet a forgalmi engedélyért és a járműtörzskönyvért, a díjakat azonban februártól, de legkésőbb áprilistól már nem lehet illetékbélyegben leróni. A hatóságoknak és hivataloknak kizárólag postai csekken vagy banki átutalással fizethetjük be az emelt eljárási illetékeket.
A vonatjegyárak átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek, a helyjegyért változatlanul 130 forintot kérnek a pénztárak, és az árkülönbözet (480, illetve 600 forint) sem változik az intercity és intercity rapid szerelvényeken.
{p}
Nincs haszon a kenyéren
Mint Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, a kormány által az év végén bejelentett energiadrágulást - elsősorban a gázét és villanyét -, illetve a minimálbér kötelező növelését a pékek is hamarosan beépítik termékeik árába. Január végére, február elejére mintegy tíz-tizenöt százalékos áremelést terveznek. Az elnök több indokot is felsorolt, amiért az általános drágulást ebben az évben már kénytelenek áthárítani a vevőkre. Közöttük azt, hogy a tavalyi költségnövekedést azon az áron sikerült kordában tartaniuk, hogy elmaradtak a bérfejlesztések, a pékségek nyeresége még az egy százalékot sem érte el, sőt sok helyen veszteséggel zárták az évet. Az energia- és bérköltségek növekedése mellett említette még a gázolaj árának folyamatos emelkedését és az inflációt is, amelyek várhatóan megdrágítják mindennapi kenyerünket.
- A hír az, hogy nem tudunk információval szolgálni arról, várható-e áremelés a tejtermékeknél. Csak az emelés indokoltságát támaszthatjuk alá - mondta Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács elnöke. - Többek között azért nincs erről információnk, mert a tejüzemek árpolitikáját termékeik piaci helyzete határozza meg, és önállóan döntik el, terveznek-e változást. Ennek nincs "központi egyeztetése", nem is lehetne, ütközne a versenytörvénnyel. Azt viszont tudjuk, hogy a tejtermékek jelenlegi ára a 2002-es szint alatt van. Ennek nyilvánvaló következménye, hogy az 53 hazai tejfeldolgozó és a velük szerződéses mintegy hétezer tejtermelő vagy nyereség nélkül, vagy veszteséggel zárta az évet. Helyzetük az idei költségnövekedések miatt csak rosszabbodhat, ezért a terméktanács álláspontja szerint ebben az évben indokolt lenne a tej és a tejtermékek árainak legalább tízszázalékos emelése. Más kérdés, hogy a kereskedelmi cégek között dúló, egyre erősebb árverseny ezt lehetővé teszi-e.
{p}
- Valószínűleg a hús is drágább lesz - válaszolta a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára, Menczel Lászlóné -, ha kereskedelmi partnereikkel a húsipari cégek el tudják fogadtatni. Hogy mikor, melyik cégnél és milyen mértékű, ezt - miként a tejtermékeknél is - a versenytörvény szabta egyeztetési tiltás miatt nem lehet tudni.  Ami biztos: ha meg is történik, kényszeres áremelés lesz. A húsipar 2004-ben nagyon nehéz évet zárt, nyereségre valószínűleg nem számíthat. Az uniós csatlakozás óta semmiféle állami támogatásban nem részesülnek a cégek, költségeik egyetlen fedezete az árbevétel maradt. Az idei erőteljes költségnövekedések már akkora terhet zúdítanak rájuk, hogy fennmaradásuk érdekében meg kell tenniük ezt a lépést, bár cégenként és termékenként eltérő módon.

{p}
Ügyes...
A gáz ugyebár január 15-étől drágul, de a szolgáltató már másodikán, vasárnap nekieresztette beszedő emberét a falunak: írja össze a gázórák állását. A baj csak az, hogy a leolvasás után még csaknem két hét hátravan az olcsóbb időszakból - az új számla viszont (legalábbis a kiküldött gázos ember szerint) már az egész hónap emelt díját tartalmazza majd. Az a bizonyos két hét extraprofitot hoz.
Erre mondják, hogy ügyes...

Az áremelkedés mértéke 2004-hez képest (százalékban)
Gáz: 4,5-8
Villamos áram: 10
Autópályadíj: 15
Nem támogatott gyógyszerek : 5
Autók regisztrációs adója: 32
Matáv-előfizetés: 5,6
Forgalmi engedély: 50
Vonatjegy: 4,5
Építőanyag: 8-25
Építési telkek: 8
Építkezési munkák: 6-7
Budapesten a
- tömegközlekedés: 10
- vízdíj: 5,7
- csatornadíj: 14,8