Kibillent a Föld tengelye

Egy hónappal a karácsonyi óriási földrengés és a több mint kétszázezer áldozatot követelő szökőárt követően a hét elején ismét pánikot keltett a megmozduló föld az indonéziai Celebesz (Sulawesi) szigetén. Szerencsére a rengés a korábbiaknál kisebb volt, és nem okozott cunamit, de így is elérte a Richter-skála szerinti 6,2-es erősséget. S a természet erői szinte egész bolygónkon megmutatták, mire képesek: rengett a föld Törökországban és Ecuadorban is.
Hogy megbolondult-e a Föld, nem tudhatjuk, az viszont biztos, hogy az észak-amerikai, valamint a nyugat-, illetve dél-európai óriási havazások, szélviharok nem tartoznak a normális téli időjáráshoz. Az Egyesült Államok három tagállamában katasztrofális a helyzet, rendkívüli állapotot hirdettek ki: néhány nap alatt egy-másfél méter hó hullott, százezrek maradtak több napra áram nélkül, több tucat ember meghalt.
Európában szintén több áldozatot követelt a havazás, a szélvihar, a lavinák Franciaországban, Németországban és Ausztriában. Szerdai lapzártánkig hét embert temetett maga alá a hó. Spanyolország szokatlan, mínusz 15 fokos fagyoktól szenved, miközben az oroszok hiába várják az ott megszokott kemény hideget és a havat.
Hogy mindez miért és hogyan fordulhat elő, mivel magyarázható, abban Juhász Árpád geológus segít eligazodni.
{p}
- Az utóbbi hetek híreit a délkelet-ázsiai szökőár uralja.
- A katasztrófa mérete ezt indokolja is. Olyan erejű földrengés, mint amely a szökőárt kiváltotta, az utóbbi fél évszázadban mindössze kétszer pattant ki, az egyik 1964-ben, Alaszkában, a másik 1960-ban, Chilében. Igaz, szökőárt csak az utóbbi okozott.
- A szökőárt a tenger alatti rengés idézte elő. De mi okozta a földrengést?
- A rengések oka a földkéreg, helyesebben a kőzetburok lemezdarabjainak folyamatos vándorlása. Ez történt most is. Az Indiai-lemez északkelet felé tart, s részben felgyűri a maga előtt álló kőzetet, részben pedig egy másik lemez, az eurázsiai alá bukik. Egyre mélyebbre hatolása közben földrengéseket vált ki.
- Milyen sebességgel vándorol az Indiai-lemez?
- Átlagos sebessége évente 6-10 centiméter. Mivel azonban megakadt az Eurázsiai-lemez szegélyénél, feszültség keletkezett, ami karácsonykor Szumátra partjai közelében földrengést okozva oldódott fel.
- Arról is lehetett olvasni, hogy 30 méterrel tolta arrébb a Magyarországnál több mint négyszer nagyobb szigetet.
- A hírt úgy pontosítanám, hogy van olyan része Szumátrának, amely harminc méterrel arrébb került.
- Hogyan lesz a földrengésből szökőár?
- A tengerfenék alatti rengés hatalmas víztömeget hoz mozgásba. A nyílt óceánon ennek nincs is különösebb jelentősége, a hullámok egy-két méteresnél nem nagyobbak. Azonban a parthoz közeledve a sekély vízben feltorlódnak, illetve átbuknak, s akár tízméteresre is megnőnek.
- Van, aki  szerint a katasztrófát kísérleti atomrobbantás okozta.
- Ez kacsa. Itt olyan irdatlan nagyságú erőről van szó, amelyet a legnagyobb hatású hidrogénbomba sem képes előidézni. Mint ahogy az sem igaz, hogy a tengerfenék ezer méterrel megemelkedett. Tízméteres növekedés valóban elképzelhető, több azonban nemigen.
{p}
- Sokak szerint a szökőár-előrejelző rendszer hiánya okozta a kétszázezer körüli halálesetet.
- Kétségtelen, hogy az előrejelző rendszer kiépítése csökkentette volna a katasztrófa mértékét. A szökőár ugyanis - a földrengéssel ellentétben - előre jelezhető. A tengerre bójákat telepítenek, amelyek a hullámzást műholdaknak jelzik, azok pedig továbbítják a jeleket a partra.
- Így el lehetett volna kerülni a tömeghalált?
- Mérsékelni lehetett volna. A rengés által keltett hullámok ugyanis óránkénti nyolcszáz kilométeres sebességgel közeledtek a partokhoz, s percek alatt Szumátrához értek, nem lett volna idő a riasztásra. Srí Lankán és Indiában viszont igen, nem is beszélve Afrikáról.
- S az is mérsékelte volna a szökőár erejét, ha a part menti erdőségeket nem vágják ki.
- Valamivel bizonyára, ám még kevesebb lett volna az áldozat, ha nem építkeznek a partokra.
- Nincs olyan építészeti technológia, amely ellenáll a szökőárnak?
- Bizonyára lehet ilyen házakat emelni, a kérdés inkább az, hogy érdemes-e. Több értelme van annak, ha egy kicsit távolabb építkeznek a partoktól, ott, ahová már nem ér el az ár.
- Az utóbbi időben mintha több lenne a katasztrófa.
- Valóban lehet ilyen benyomásunk, ám kérdés, hogy nem azért gondoljuk-e így, mert a híradások révén azonnal értesülünk a rendkívüli eseményekről.
- Csak ez lenne az oka?
- Ezt azért nem mondanám. A katasztrófák száma valóban növekedni látszik. Ám ennek az oka lehet véletlen egybeesés, és lehet az emberi tevékenység is. Az előbbi elsősorban a földkéreg mozgásával függ össze, az utóbbi a légköri jelenségekkel.
- Vagyis a hurrikánokkal, tájfunokkal.
- Ezekkel, ugyanis az üvegházhatás következtében a tengerek vize is melegszik, s ezek váltják ki a különösen heves légmozgásokat.
{p}
- Vannak, akik vitatják, hogy mindezt az emberi tevékenység okozza.
- Akik ezt teszik, azok vagy tudatlanok, vagy tudatosan vezetik félre a közvéleményt. Minimális fizikai ismeretekkel belátható, hogy a szén-dioxid-kibocsátás üvegházhatást okoz, annak pedig a felmelegedés a következménye.
- Ciklusok azonban régóta megfigyelhetőek.
- Ez igaz, mindig is hidegebb és melegebb időszakok váltogatták egymást. Amikor például a Csendes-óceán egyik felén csapadékosabb évek járnak, a másik felén szárazabbak, és fordítva.
- Emiatt marad időközönként üresen a perui halászok hálója.
- Valóban, mivel a halban gazdag hideg víz fölé meleg víz áramlik, s ezt a halak nem kedvelik. Ám míg az El Ni%u0144o nevű jelenséget korábban csak Peru partjainál lehetett megfigyelni, ma már a Csendes-óceán teljes területén hat.
- Nemcsak az ilyen rövid, néhány évig tartó jelenségekre utaltam a ciklicitást említve.
- Jégkorszakok és köztes időszakok valóban ismertek, ám ennek a legvalószínűbb oka a Föld tengelyének billegése. Ez pedig emberi léptékkel mérve rendkívül lassú folyamat. A mostani felmelegedés ehhez képest viharos gyorsaságú.
- Honnan lehet ezt tudni?
- A legbiztosabb mérce a gleccserek nagysága. Húszezret ismerünk, s amióta megfigyelik őket, néhány új-zélandi kivételével valamennyi zsugorodik.
- S ön szerint ez bizonyíték?
- Pontosan. S vélhetően a helyzet nem változik néhány éven belül. A világ gazdasági elitje csak a rövid távú érdekeket hajlandó figyelembe venni, s ez mindaddig így is lesz, amíg olyan katasztrófát nem él át az emberiség, amely már ennek a csoportnak az érdekeit is sérti.