Ötvenegymilliárd a javunkra

- Magyarországot évszázadok óta az utolérési vágy vezérli, s most az EU segítségével 2007 és 2020 között esély kínálkozik, hogy a száz évvel ezelőtti lendületes fejlődést megismételve felzárkózzunk az európai életszínvonalhoz. Feltéve, hogy a nemzeti sorskérdésekben a kiegyezés korára jellemző, társadalmon belüli megállapodás létrejön - ezek az emelkedett mondatok a Gondolkodjunk együtt Magyarország jövőjéről! címmel az Országházban a hét elején rendezett konferencián hangzottak el. Mint azt Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke leszögezte: az Európai Unió hét évre előretekintő tervezési időszakainak kötelező eleme a partnerség, a társadalmi párbeszéd.
A 2006-tal záruló I. Nemzeti Fejlesztési Terv (vagy I. Európa Terv) tapasztalataira alapozva ez év végéig kell elkészíteni a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó II. Európa Terv fő stratégiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azonban egészen 2020-ig előretekintett, amikor a gyarapodó és bizakodó Magyarország jövőképéről beszélt. Szerinte minden fejlesztésnek arra kell irányulnia, hogy az emberek munkával szerzett jövedelemből, tisztességes lakásokban, egészségesen és minél jobban éljenek.
Mindehhez az unió különböző alapjaiból hat-hétezermilliárd forinttal, a magánforrásokból is ugyanennyi pénzzel, valamint két-háromezermilliárdos nemzeti hozzájárulással, összesen tehát mintegy 15 ezermilliárd forinttal kalkulálhatunk 2007 és 2013 között. Ez nagyjából évente kétezermilliárd forintot tesz ki, ami fele-fele arányban oszlik meg az országos és a regionális, helyi célok között. Egy ötszáz lelket számláló faluban fejenként százezer forinttal számolva ez évente ötvenmillió forintos fejlesztést tesz lehetővé - hozta emberközelbe a nagy számokat a miniszterelnök.
Legalább két területen azonban bátor és következetes magatartásra lesz szükség. Az már kiderült, hogy az elaprózott fejlesztéspolitika nem hoz átütő eredményt. A kevésbé fejlett régióknak tehát több pénzt kell juttatni az országban meglévő minden korábbinál nagyobb területi különbségek mérséklésére. Talán ennél is fontosabb öt-hat olyan ágazatot kiválasztani, amelyek kiemelt fejlesztése nyomán karaktert kaphat a magyar gazdaság. Nehezíti a végrehajtást, hogy kemény, belföldi lobbierőknek kell ellenállni mindkét esetben.
Magyarország 2004. évi, első uniós mérlegét 51 milliárd forintos többlettel zárja - jelentette be Baráth Etele tárca nélküli miniszter. Az EU kasszájába 119 milliárdot fizettünk be, s eddig 170 milliárd forintot kaptunk onnan. Tavaly fél év alatt 16 ezer pályázat érkezett be, ami minden nehézség és kiírási érthetetlenség dacára nagy pályázási kedvről tanúskodik.
Török Ádám akadémikus a magyar gazdaság versenyképességéről szólva megállapította: a külföldi nagyvállalatok túlsúlyban vannak, s kevés, alig ezer a megújulásra képes magyar vállalkozás. A tervezés során tehát - az európai versenyszabályozást nem sértve - a magyar tulajdonban lévő ipart, mezőgazdaságot és szolgáltatást célszerű megerősíteni.
Hiányoznak a megbízható "szakik", vagyis a jól képzett szakmunkások új generációja - tette szóvá társadalmi helyzetértékelésében Havass Miklós informatikus. A teremtő siker élménye is keveseknek adatik meg, s már-már mintául szolgálnak "korunk emberei", a törvényesség határán egyensúlyozó ügyeskedők. A politika hitelét veszti, az erejét fitogtató kiskirály-magatartás dívik egyre inkább - sorolta kétes társadalmi értékeinket a szakember.
Mindezek tükrében nagy feladat a II. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése. Baráth Etele a Szabad Föld kérdésére válaszolva elmondta: a helyi politikai erők együttműködésére alapozva lát esélyt az ország történetének második "kiegyezését" követő lendületes fejlődésre.