Egy nap Pocsajon

A magyar vidék álljon a sarkára! - tanácsolta Orbán Viktor a múlt hétvégén Pocsajon, ahol többfordulósra tervezett interaktív beszélgetéseinek első rendezvényét tartották. A Fidesz elnöke javasolta, a vidék megmaradására az idén minden megyében tartsanak faluparlamentet, készítsenek programot, melynek megvalósulásáért a következő kormánnyal kössenek szerződést.
A Hajdú-Bihar megyei településen vasárnap este pogácsával és forralt borral várták a vendégeket, akik megtöltötték a helyi általános iskola tornatermét. Voltak, akik jó messziről érkeztek, például az ide jó száz kilométerre lévő békési Mezőberényből vagy a szabolcsi Szakolyból. A legtávolabbról, ha úgy akarjuk, egy alacsony, barna arcú férfi jött: egyenesen Bangladesből - igaz, most csak innen, a második faluból. De, mint nagy derültség közepette kiderült, Jahangir Ahmed, a hencidai körorvos, amúgy tényleg bangladesi.
Időben kelt Orbán Viktor is, hiszen egész napját Biharban töltötte. Délelőtt istentiszteleten vett részt, este pedig a vidékfórum vendége volt. A közbülső időben ismerkedett a községgel, a magyar vidék egyik legjellegzetesebb falvával. Harminc éve még 3800, most 2700 lélek - háromszázötven általános iskolás, százhatvan óvodás. Ötezer hektár, négyszázötven őstermelő, két tönkrement és keservesen átalakult termelőszövetkezet. Egy nemrég bezárt varroda s egy negyven személynek munkát adó cipőfelsőrész-készítő üzem. Hivatalosan húsz, de amúgy harmincöt-negyven százalékos munkanélküliség, és évente 80 millió forintos segélykeret. A falu lakóinak negyede roma, a munkanélküliség és az elkeseredettség magasan köztük a legnagyobb.
{p}
A faluba 88 Szabad Föld, 25 Népszabadság, 8 Magyar Nemzet, 2 Népszava, 7 Nemzeti Sport, 4 Demokrata, egy Heti Válasz és egy 168 óra jár. Az iskolát pár éve bővítették, ez ad otthont a község jól felszerelt könyvtárának. Gyakoriak itt a kiállítások is, ottjártunkkor például a létavértesi amatőr képzőművészeti tábor alkotásait nézhették meg az érdeklődők.
Pocsaj valamikor híresen nagy állattenyésztő falu volt, mára nyolcvan-kilencven szarvasmarha maradt a településen. De még ez is nagy szó, hiszen a legtöbb magyar községben ma csupán mutatóba maradt tehén. Itt az egyik legtöbb jószágot tartó gazda Szentesi Zoltán. Az ötvenéves debreceni agrármérnök nyolc éve vette vissza dédapja egykori tanyáját a község szélén, s nekilátott álmai megvalósításához. Az öreg házat felújította, és a kárpótláskor visszakapott harminckét hektárján hozzákezdett gazdálkodni. Orbán Viktor délután őt is felkereste.
Az elmúlt években Szentesi Zoltánnak sok vendége volt, de miniszterelnök még egy sem. Így aztán tizenöt éves szilvapálinkát tett az asztalra, és megkötötte Szultánt, az öreg kuvaszt, nehogy megharapja a látogatókat. A volt kormányfő felhajtotta a kisüstit, egy kicsit nosztalgiázott a meleg cserépkályhának dőlve, aztán szemügyre vette a gazdaságot. És próbálta megvigasztalni a gazdát. Az ugyanis panaszkodott, hogy a mezőgazdaság mostani árai gyalázatosak, mindenén jelzálog van, a segítség meg késik. A volt kormányfő azzal vigasztalta, a mostaniak nem tudják úgy tönkretenni az agrárágazatot, hogy azt majd ők rendbe ne tudnák hozni.
{p}
Az exkormányfő ezt már a vendéglátója háza előtt gyülekező pocsajiaknak is mondta. A várakozók között volt egy görbebotos, nyolcvanéves férfi is, aki a túlsó utcából botorkált a nagy hóban idáig, mert, mint mondta, szereti közelről megnézni a rendes embereket. Kezet fogott ő már Horn Gyulával is, most Orbán Viktorral is parolázni akar. Nem volt szerencséje. A farmlátogatás ugyanis elhúzódott, az öreg unokájának meg indult vissza, Debrecenbe a vonata. Így a papó hazaballagott.
Este, a találkozó helyszínén két kivetített jelmondat fogadta az érdeklődőket: "Munka, otthon, biztonság", és "Hallgassuk meg egymást!" A téma ismert: a magyar vidék és a mezőgazdaság helyzete. Farsang farka van, amikor mindent bátran el lehet mondani, biztatta a műsorvezető és Orbán Viktor a jelenlévőket. De erre nem is lett volna szükség, hiszen a korábban meghirdetett lehetőséggel élve telefonon több mint hatszáz kérdés érkezett a volt kormányfőhöz e témakörben.
Az angol mondás szerint minőségi életet falun lehet élni. Hogyan lehetséges hát az, hogy a mi falvainkból menekülnek a fiatalok? - tette fel saját magának és a hallgatóságnak Orbán Viktor a kérdést. Úgy, hogy valamit nagyon rosszul csinálunk, folytatta. Mint mondta, a kormány egyáltalán nem érti a falut. Különösen nem a kis falvakat. Ezért nyirbálja meg a költségvetést, ezért záratja be a postákat; és ezért akarja sok helyen megszüntetni az iskolákat. Pedig az a falu, ahol bezárják azokat, nem sok jóra számíthat. Éppen ezért ma az egyik legfontosabb feladat megvédeni az iskolát. Annak az értelmiséginek pedig, aki kis településeken vállal munkát, fizetési pótlék járja.
A Fidesz elnöke a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre azt felelte, hogy a polgári, keresztény érzelmű embereknek nem csak a velük azonos értéket valló csoportokkal kell kapcsolatot keresniük. Nyitottabbá, megértőbbé kell válnunk mások iránt, mondta. Talán akkor el tudjuk hitetni velük is, hogy ez az ország igenis nagy dolgokra képes.