Közmunkára várnak a romák

- A két helybéli brigádvezetőnél már több mint százan iratkoztak fel a további munkára. Nem is lehet ezen csodálkozni, mivel a Hajdúhadházon élő romák 99 százaléka munkanélküli - tudom meg Rostás Zsigmond képviselőtől, aki tavaly a helyi munkaügyi központ kirendeltségvezetőjének kérésére toborozta az embereket az M3-as út építéséhez. - Összesen 180 tartósan munka nélküli hajdúhadházit közvetítettem - folytatja. - Közülük hatvan magyar volt, de ők vissza is léptek. A romák viszont mind vállalták a csöppet sem könnyű feladatot.
- Mi volt a megtorpanás oka? - kérdezem.
- Néhányan betegség miatt léptek vissza, a többség azonban vélhetően a minimálbért kevesellte a napi nyolcórás fizikai munkáért. Nem úgy a romák, akik, a híresztelések ellenére, igenis szeretnek dolgozni. Nincs ebben semmi különös, csak végig kell gondolni, hogyan élhetnek a cigány családok a munkanélküli-segélyből meg a szociális juttatásokból.
- Ezekből bizony csak nyomorogni lehet - veszi át a szót Lakatos Ferenc brigádvezető, aki kimagasló munkája jutalmául március végéig vezetői tanfolyamon vesz részt. - Amíg nem volt ez a közmunkaprogram, sokat nélkülöztem a három gyerekemmel és a feleségemmel, pedig soha nem ültem otthon karba tett kézzel. Tavaly július óta viszont a brigádvezetői pótlékommal 69 ezer forintot viszek haza.
- A fizetést a tanfolyam idején is kapja?
- Igen, kapom a teljes fizetésemet. De velem együtt az a tucatnyi hajdú-bihari brigádvezető is, akiket kiválasztottak a továbbképzésre. Megbecsüljük a lehetőséget is, és a pénzt is. Várjuk a folytatást.
- Pár napja azzal biztattak bennünket a megyeházáról meg az útépítők főnökségétől, hogy áprilisban folytatódik a közmunkaprogram - folytatja Balogh Lajos, a hadháziak másik brigádvezetője. - Szükség is van erre, mert a romák csak úgy tudnak felemelkedni nehéz sorukból, ha állandó munkalehetőséghez jutnak, és nem szorulnak segélyekre meg az uzsoramaffia kölcsöneire - magyarázza, miközben előkerülnek azok a jelentkezési ívek is, amelyekre a brigádvezetőknél iratkoztak fel a munkára váró hadháziak. Hosszú a lista.
Rostás Zsigmond ennek kapcsán megjegyzi: előrelépést jelentene, ha a jövőben nem minimálbérért kellene nyolcórás állást vállalniuk az embereknek az útépítéseken. Továbbá, ha az eddigi öt hónap helyett legalább hatot vagy annál többet dolgozhatnának majd a közmunkaprogram résztvevői. - Ez azért lenne fontos, mert a munkanélküli-segély csak hat hónap után jár. Most többen voltak, akiknek pár nap hiányzott ehhez. Hangsúlyozom, nem segélyekből akarnak élni a romák, hanem rendszeres fizetésből - szögezi le, majd fordít a szón, s elmondja: voltak, akik azzal vádolták, hogy a tavalyi munkaszervezéséért milliókat tett zsebre. - Az igazság pedig az, hogy tíz fillért nem kaptam, igaz, nem is vártam. Sőt - mondja nyomatékkal - a "Hajdúhadház Szegényekért Alapítvány" támogatásával 50-60 kiválóan teljesítő romának vittem ruha-, élelmiszer- és tisztítószer-adományt.
{p}
Hajdúhadházon találkoztam olyan romákkal is, akik részt vettek az öt hónapos közmunkaprogramban, jelenleg viszont újra segélyből kénytelenek élni. Rácz Imréék öt gyereket nevelnek, szépen járatják őket az óvodába és az iskolába is, csakhogy sokat nélkülöznek. Azt mondják, a keveset nagyon nehéz okosan beosztani. Az asszony elpanaszolja, hogy nemrégiben elvégzett egy eladói tanfolyamot, dolgozna is szívesen, de amikor állásra jelentkezik, mindenhol elutasítják. Ráczné szerint mindez cigány származása miatt fordulhat elő. A családnak, sorstársaikhoz hasonlóan, jelenleg nem maradt más reménye, mint a közmunkaprogram tavaszi folytatása.
Sándor László, az Országos Közmunkatanács elnöke a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés ülésén a minap bejelentette: a munkaképes lakosság csökkenése miatt most az egyik legfontosabb teendő, hogy tréningben tartsák a dolgozni akaró tartósan munkanélkülieket és a szociális segélyeken élőket. Ők képezik majd azt a tartalékállományt, akiket visszajuttathatnak a jövőben a munkaerőpiacra.

Közmunkaprogram
A múlt évben Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös pályázata nyerte az M3-as, illetve az M5-ös autópályákhoz kapcsolódó közmunkák végrehajtását. A programban 1200, többségében roma embert alkalmaztak a két megyében. A munkában részt vevők 39 kilométernyi csatornaszakaszt tisztítottak meg, 300 fát, 2 hektár cserjést, 35 hektár gazt és 5 hektár nádast vágtak ki, s 90 ezer köbméter földet mozgattak meg. A tartósan munkanélküliek foglalkoztatását megvalósító tervet az M3-as Kht. hangolta össze. A program a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Alapjának 300 millió forintos támogatásával és a Nemzeti Autópálya Rt. ugyancsak 300 millió forintos társfinanszírozásával indult. A munkálatok 2004. július 20-án kezdődtek és november 30-án értek véget. A két megye vezetői még tavaly megegyeztek abban, hogy idén újra pályáznak.
- A közmunkaprogram célja, hogy az elhelyezkedni nem tudók a munkaügyi rendszerbe visszakerülve ne csak támogatásra legyenek jogosultak, de eséllyel pályázzanak más állásokra is;
- maximum hét hónapig foglalkoztatják a munkanélkülieket;
- a képzetlenek a mindenkori minimálbért kapják, míg a diplomások akár havi 140 ezer forintot is kereshetnek;
- a pályázatokra olyan önkormányzatok jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy közcélú munkát adnak a hosszú ideje állásnélkülieknek.