Traktorok tartanak a főváros felé

Az újabb agrárdemonstráció már régóta foglalkoztatja a gazdálkodókat, több érdekvédelmi szervezet is napirendjére tűzte. A Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma (Magföm) nem tudott várni február 21-ig, az eredetileg eltervezett időponthoz ragaszkodva már február 17-én átadta petícióját az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetőinek. Hanó Miklós, a szervezet elnöke elmondta, azért ragaszkodnak ehhez az időponthoz, mert a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) dabasi kongresszusán e dátum mellett döntöttek; bár azt a Magosz később módosította. Természetesen utána részt vesznek a többi, a Magosz által meghirdetett megmozduláson is.
A termelők főként azt sérelmezik, hogy nem jutottak hozzá a területalapú támogatásokhoz, szerintük nem működik vagy nagyon vontatottan halad a gabona intervenciós felvásárlása, 2005-re nem hirdették meg az agrárszabályozást, nincsenek a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó piacvédelmi intézkedések. Ezért a vidéken élők nagyon elkeseredettek, és elégedetlenek a kormány tehetetlenségével.
A megmozduláshoz csatlakozott a Magyar Sertéstartók Szövetsége is. Sákán Antal, a szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy ilyen szegény évük még soha nem volt a termelőknek, 150-200 milliárd forinttal tartozik nekik az állam, és mára általános agrárválságról lehet beszélni. A sertés felvásárlási ára 260-290 forint között ingadozik, az önköltségi ár pedig 270 forint. Sákán szerint hetente mintegy nyolcvanezer sertést vágnak le hazánkban, s ennek negyede külföldről jön be. (A terméktanács 65-70 ezerről tud, s ebből tízezer érkezik az unió tagországaiból, főként Hollandiából.) Ma már jó, ha van négymillió sertés az országban, s ami a legnagyobb baj, nincs pénz az uniós követelményeknek megfelelő beruházások megvalósítására. Ha nem változik a helyzet, akkor csődhullám várható: mostanában a szövetség három gazdasága jelentett csődöt.
Sákán Antal bízik benne, hogy a kormánnyal megegyeznek, s közösen ki fognak dolgozni egy közép- vagy hosszú távú stratégiát a mezőgazdaság fejlesztésére. Ha nem sikerül megállapodniuk, akkor nem riadnak vissza a polgári engedetlenség eszközeitől se. Ötleteket vehetnek például a francia vagy a lengyel parasztoktól, akik már többször is megakadályozták külföldi - többek között magyar - termékek bevitelét országukba.
{p}
Lapunk úgy tudja, hogy február 18-án ül le tárgyalni az agrártárca az összes magyar agrár-érdekképviselet vezetőivel - értesüléseink szerint a minisztérium az Agrárgazdasági Tanács keretein belül szeretné megvitatni a felmerült problémákat.
A legnagyobb megmozdulás február 22-én esedékes, a Kossuth téri nagygyűlésen legalább tízezer emberre számítanak - tudtuk meg Bagi Bélától, a Magosz alelnökétől, a demonstrációs bizottság vezetőjétől. Itt petíciót nyújtanak át a miniszterelnöknek - követeléseiket csak aznap hozzák nyilvánosságra. Ha nem kapnak elfogadható megoldást gondjaikra, akkor a tüntetést folytatják, az M0-s körgyűrűn is terveznek félpályás útlezárást. A demonstrációra egyelőre február 28-ig van engedélyük, de ha kell, meghosszabbíttatják.
Mivel a gazdák hosszabb ideig lesznek távol otthonuktól, családoknál, fűthető csarnokokban, külvárosi iskolák tornatermeiben kapnak szállást. Gondoskodtak már melegedősátrakról, mozgó WC-kről, a gazdák ellátásáról, és szeretnék kivívni a fővárosiak rokonszenvét. Bagi Béla úgy fogalmazott, hogy követeléseik nyomán egy tavalyihoz hasonló agrárbékével már nem érik be, annál többre vágynak, mivel szerinte az akkori ígéreteket sem tartotta be a kormány. Most azokat is számon kérik.
A demonstrációra készülő Magosz és Magföm mellett biztosan a megmozdulások szereplője lesz a Biokultúra Egyesület és a Hangya Együttműködés. Előbbi főként a tárca vidékfejlesztési politikája miatt replikázik: a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrásokat az FVM meg akarja kurtítani, pontosabban bizonyos részét át akarja csoportosítani egyéb célokra. E célok között egyébként éppen a megmozdulások egyik kiváltó okát, a sertés- és baromfi-ágazati problémákat akarják orvosolni. A minisztérium még nem jelentette be, hogy mennyit szán erre, és azt milyen formában juttatná a termelőkhöz, de a gazdálkodói érdekképviseletek megközelítőleg 15 milliárd forint pluszforrást tartanának szükségesnek.
{p}
A tüntetők követeléseinek nagy részével a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is egyetért, mert a helyzet elviselhetetlen, közölte Filipsz László, a szervezet titkára. A kormány legnagyobb hibája: felelőtlenül ígérgette tavaly nyáron, hogy december 30-ig kifizeti a területalapú támogatásokat. A szövetség e hét kedden tárgyalt az agrárminiszterrel, s sikerült ígéretet kapnia, hogy a tárca kezdeményezi a tavaly felvett Agrár Európa Hitelek törlesztőrészlet-fizetésének egy éves felfüggesztését. A MOSZ közleményében leszögezi: az FVM vállalásai ezzel együtt nem kielégítőek, s egyetért, ha tagjai csatlakoznak a megmozdulásokhoz.

Helyzetkép
- Eddig 125 ezren kapták meg a területalapú támogatást a 208 ezer regisztrált gazdából - jelentette be Benedek Fülöp, az FVM államtitkára. A kifizetéseket felgyorsították, február végéig újabb húsz-harmincezer gazda juthat hozzá a pénzéhez, de csak április végén fejeződnek be a kifizetések. A gyorsítás hangulatjavító, politikai értékű intézkedés is lehet, ugyanis a kifizetés végső  hivatalos határideje április vége.
Összesen 3,8 millió tonna gabonát ajánlottak fel a gazdák intervenciós felvásárlásra, de eddig csupán 377 ezer tonnát vásároltak fel tőlük. Az agrártárca ígérete szerint a külföldi bérraktárak igénybevételével megoldható lesz a felajánlott gabona tárolása.