Tükörben a számvevőszék

- Mire emlékszik gyermekkorából? - kérdezem a "volánbiztos" fröccsöt kortyolgatva.
- Számos élmény ma is erősen köt felcseperedésem helyszíneihez, Zalabaksa, Csesztreg, Kerkabarabás térségéhez. A jugoszláv határtól néhány kilométerre nőttem fel, abban az időben, amikor Tito nevéhez hozzátartozott a "láncos kutya". A határőrök folyton le akartak szedni a vonatról, pedig csak a nagyszüleimhez igyekeztem. Zalában bizony mindig dolgozni kellett. Ha az egész napos mezei munkából megjöttünk, akkor csak úgy, pihenésképpen az almát vagy a tojást kellett összeszednem. Gyakran mesélek a tartásomat megalapozó vidéki életről négy, ma már nagykorú fiamnak.
- Hogyan lett a zalai parasztgyerekből számvevő, sőt főszámvevő?
- A sors úgy hozta, hogy különféle beosztásokban az államigazgatásban dolgoztam. Már több mint hét éve hívott az Állami Számvevőszékhez Kovács Zoltán, a szervezet elnöke. Az Országgyűlésnek alárendelt számvevőszéknél az önkormányzati és területi ellenőrzési igazgatóságot vezetem. A helyi önkormányzatokon kívül a pártok, az alapítványok, valamint a kisebbségi önkormányzatok pénzügyi gazdálkodását vizsgáljuk. A törvényhozásnak az említett szervezetek működéséről számolunk be, az ellenőrzöttek elé pedig mondhatni, tükröt tartunk: "így gazdálkodtok". Inkább életszerűen, gyakorlatiasan, s nem rideg revizorként fogom fel a munkánkat. Alapelvem: nekünk nem "találnunk kell" valamit, inkább segítjük a közpénz szabályszerű felhasználását.
- Számos munkatársához hasonlóan okleveles könyvvizsgáló. Mikor gyakorolta legutóbb e hivatást?
- Már nem is emlékszem rá, lehet annak már tíz éve is. Az ÁSZ munkatársai ugyanis az oktatáson és a szakmai cikkek közlésén kívül más kereső tevékenységet nem folytathatnak, így rendelkezik a törvény.
- Nem túl nagy áldozat ez?
- Anyagilag meglehet, de meggyőződéssel vallom: nem minden a pénz. A hivatásként gyakorolt köztisztviselői munka szakmai sikerek forrása is lehet.
- Az ÁSZ mégiscsak ellenőrző szervezet. Hogyan fogadják számvevőiket a végeken?
- Mivel a közpénz tételeinek célszerű, törvényes és eredményes felhasználását vizsgáljuk, ezért, ahogy a számvevői szakzsargon mondja, az ellenőrzötteknek is érdekük megállapításaink realizálása. Minél kisebb egy-egy helység, annál inkább rászorulnak szakmai segítségünkre. Hiszen a rendszerváltáskor minden településünkön, csaknem 3200 helységben önkormányzat alakult. Ezek a születési és a halotti anyakönyvek révén a bölcsőtől a sírig kísérnek bennünket. Feladataik szerteágazóak, az állam és a törvények által körülhatároltak, országosan majd' háromezermilliárd forintból, felerészben közvetlen állami támogatásból oldjak meg őket.
{p}
- A hétköznapi ember számára ez felfoghatatlanul nagy pénz.
- Nehéz ezt szemléletessé tenni, hiszen a főváros és az alig pár száz lakost számláló falvak jogilag ugyanolyan hatáskörűek, noha a parányok költségvetése töredéke a nagyokénak. Talán árnyalja a képet, hogy ez az irdatlan summa az államháztartás kiadásainak alig negyede.
- Amióta az önkormányzatok megalakultak, azóta hallhatjuk, olvashatjuk: beleroppannak sanyarú anyagi helyzetükbe.
- Nehéz így általában értelmezni a kijelentést, hiszen nem a véletlen műve, hogy az önkormányzatok egyharmada évek óta forráshiányos. De többéves tapasztalataim alapján az is igaz, hogy az államháztartás minden szintjén, így a településeken is egyszerre tapasztalható hiány és pazarlás. Ezért is hirdetem, hogy az önkormányzatok társulása ma már gazdasági kényszer. Ne egy faluközösség próbáljon erején felül fenntartani egy iskolát vagy szociális otthont, inkább fogjanak össze többen. Tudom, nekünk, magyaroknak ez nem a legerősebb oldalunk. De a közvetlen állami támogatás nem elégséges a csupán tízfős osztály színvonalas oktatásához, ha mégoly lelkesek is a tanárok. S akkor az esélyegyenlőség jegyében a nyelvi meg az informatikai foglalkozásokról még nem is beszéltünk.
- Amelyik település elveszti iskoláját, az elindul a sorvadás útján - vélik sokan.
- Szociológiailag ez bizonyára helytálló, gazdasági emberként azonban én inkább a munkahelyek felől közelítek ehhez. Az a meghatározó, ha a felnövő nemzedéknek képesek a térségben munkát adni. Ebben az esetben más megközelítést kaphat az is, ha a gyerekek reggel-este busszal járnak tanulni valamelyik szomszédos településre.
- Egy 2003-as országgyűlési határozat szerint az ÁSZ-nak legalább négyévente sort kell kerítenie az önkormányzatok ellenőrzésére. Mi lesz számvevőszéki jelentések sorsa?
- Eljutunk mindenhová, de a 320 városra kiemelt figyelmet fordítunk. Főként azért, mert az említett háromezer milliárdos költségvetés 80-85 százaléka náluk összpontosul, ott tehát nagyobb a gazdálkodás kockázata. A számvevőszék legfontosabb eszköze a nyilvánosság. Minden jelentésünk természetesen nem kerülhet a parlament elé. A kisebb településeken készült számvevői jelentések összegezve kerülnek az Országgyűlés szakbizottságai elé. A településeken a belső ellenőrzés is hiányos. Van, ahol zárt ülésen tárgyalják a jelentéseinket, vagy inkább hallgatnak róluk. Másutt a képviselő-testületek és a falvak lakói kezdeményezik javaslataink megismerését.