Csomád, a legmódosabb település

- A leggazdagabb? Ne vicceljen velem! Erről én semmit sem hallottam - mondja egy nyugdíjas asszony, miután arról érdeklődöm, mit szól ahhoz, hogy egy felmérés szerint.
Pedig akár hiszik a csomádiak, akár nem, a Gfk Hungária Piackutató Intézet tanulmánya feketén-fehéren ezt közli.
- A vásárlóerő matematikailag igazolható számítás - magyarázza Magyar Balázs, az intézet kereskedelmi kutatásokat vezető területvezetője. - Számos paramétert összesítünk, amelyekből végül megszületik a végeredmény. Vizsgáljuk a demográfiai adatokat, az infrastruktúrát, a települések ellátottságát, a munkanélküliség mértékét, a vállalkozások, valamint az egy főre jutó autók számát, és sorolhatnám. Ezek összesítéséből határozzuk meg a vásárlóerő-indexet, egy konkrét számot. Mindenféle statisztikai felmérést figyelembe veszünk, az APEH-adatokat is. A települések bruttó adóalapja a legárulkodóbb információ a lakosok anyagi helyzetéről. Biztosan befolyásolja az adatainkat, hogy milyen az adófizetési morál az adott településen, de mindenképpen iránymutatóak az eredményeink.
{p}
- Fogalmam sem volt, hogy létezik ilyen felmérés, az pedig a mai napig hihetetlen, hogy mi állunk az első helyen - mondja, még mindig meglepetten az ezerlakosú Csomád polgármestere, Klement János.
A két évvel ezelőtti rangsorban Csomád kétszáz hellyel hátrébb kullogott, azóta lendült hatalmasat a település gazdasága, közművesítése. Tavaly fejezték be a csatornahálózat teljes kiépítését, ma már százszázalékos a község infrastruktúrája. Míg 2001-ben nyolcszázan éltek a településen, addig ma már több mint ezren. Négy évvel ezelőtt harminc munkanélküli tengődött a faluban, ma mindössze nyolcan vannak. Negyven százalékkal több személyautót használnak a csomádiak, nemrégiben felépült egy negyvenlakásos lakópark, az önkormányzat új telkeket parcelláz. A hosszú távú jövőt tekintve a polgármester biztatónak tartja, hogy a korábbi negyven százalék helyett húszszázalékos a nyugdíjasok aránya.
- Jönnek a fiatalok, ezért most az a legfontosabb, hogy bővítsük az óvodát, és hogy az általános iskolában minél előbb megoldjuk az étkeztetést - beszél a tervekről Klement János. -  A főváros közelségének is köszönhető, hogy gyarapodunk, és az is fontos, hogy a térségben állandó együttműködés van nyolc település között, Veresegyházzal az élen. A kisvállalkozókat várjuk, az ipari területektől távol tartjuk magunkat. Szeretnénk, ha Csomád megőrizné a csöndes, nyugodt falu jellegét. Szorgalmas, takaros emberek élnek itt, a hetvenes években ezres szarvasmarha-állomány volt. Most főleg gyümölcstermesztéssel keresik a kenyérrevalót azok, akik a téesz megszűnése után visszakapták a földjeiket. Itt a kultúrára is van igény, a szlovák hagyományőrzők gondoskodnak arról, hogy a fiatalok is tisztában legyenek a tradíciókkal. Két jól fölszerelt könyvtára van a falunak, minden második háztartásban használnak számítógépet. Az iskolásoknak nem a szülők, hanem az önkormányzat veszi a tankönyveket. Mindent megteszünk, hogy itt maradjanak a gyerekek, itt tanuljanak, mert ha nincs utánpótlás, akkor nincs jövő sem - vélekedik a polgármester.
Az ország 3144 településének rangsorában szükségszerű, hogy vannak falvak, amelyek az utolsók között szerepelnek. Az első és az utolsó helyezett közötti éles különbség önmagáért beszél. Míg az élen járó Csomád egy főre jutó vásárlóerő-indexe 157,3 (100 az országos átlag), addig a sereghajtó Kiscsécsé mindössze 26,6. Az utolsó előtti helyen a Pécstől alig 35 kilométerre fekvő Gilvánfa kullog (29,2-es indexszel). A 410 fős településen kilencvenszázalékos a munkanélküliség, alig öt-hat ember dolgozik, ők is az önkormányzat alkalmazásában.
{p}
- Nem mennek el innen a fiatalok, hová mennének - mondja Ignácz Csaba, a falu polgármestere. - Szegények a szülők, a fiataloknak nincs piacképes szakmájuk. Aki el is tudna helyezkedni, annak nincs pénze, hogy buszbérletet vegyen, és naponta bejárjon Pécsre. Itt mindenki szociális segélyből él, a faluban sem gáz, sem csatorna nincsen. Nehéz bármit is ígérni az embereknek, csak abban bízhatunk, hogy egyszer tettekben is és nem csak szavakban figyelnek föl a valóban hátrányos helyzetű településekre.

A vásárlóerő mértéke Magyarország megyéiben és Budapesten (euró/fő):
Budapest: 6037
Győr-Moson-Sopron megye: 4852
Vas megye: 4626
Fejér megye: 4619
Pest megye: 4553
Komárom-Esztergom megye: 4457
Zala megye: 4349
Veszprém megye: 4373
Baranya megye: 4148
Csongrád megye: 4093
Tolna megye: 4081
Heves megye: 4029
Somogy megye: 3975
Hajdú-Bihar megye: 3937
Bács-Kiskun megye: 3906
Nógrád megye: 3898
Jász-Nagykun-Szolnok megye: 3793
Békés  megye: 3714
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 3700
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 3582
Forrás: Gfk Hungária