Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nyolcvanon túl is aktív ügyvéd, noha felesége elvesztése óta úgy érzi, elment belőle az élet. De saját maga cáfolt rá: az operabálon Gina Lollobrigidával táncolt. Fia miniszteri "vendégszereplése" idején népvándorlás volt irodájukban, persze hiába. Interjúnk dr. Bárándy Györggyel, az ügyvéd-dinasztia legidősebb képviselőjével készült.
- Hogy lett az amerikai hadiflotta admirálisa?
- Véletlenül.
- Netán makaón nyerte?
- Majdnem. Az Amerikában élő unokatestvérem, Fábry Pál, a magyar Pulitzer díj alapítója, évekig a World Trade Center igazgatója volt. Évente rangos delegációkat szervezett Európába, ahol a vendéglátó miniszterelnököknek és államfőknek a hadiflotta tiszteletbeli tagságát adták ajándékba. Egy alkalommal rosszul számolták ki az okleveleket, s Pali nekem is juttatott egyet.
- Az admirális oklevél mellett az angol Károly herceg személyes meghívója függ. Ezt már admirális minőségében kapta?
- Nem. Évek óta tagja vagyok az Académie de la Gastronomie Internationale de Paris nevű szervezetnek. Egy barátom alapította ezt a nagytekintélyű társaságot. AMikor létrehoztuk a magyar tagozatot, elnökké választottam Kupa Misit. Én lettem az alelnök. Svédországban, Spanyolországban a király az elnök, Angliában Károly herceg. Többször volt már alkalmam ezekkel a nagyságokkal együtt étkezni.
- Mire szolgál az egész azon túl, hogy nyilván sokat utaznak, s jókat esznek?
- A parmeggiano, a kemény sajt feltalálásának 250. évfordulója alkalmából sajtversenyt rendeztünk Pármában. Minden tagország háromféle sajttal pályázhatott.
- Magyarország mivel indult?
- Csak egyre emlékszem, a pálpusztaira, az ugyanis megnyerte a kategóriájában a versenyt. Ez pedig üzletileg is érdekes. Arról nem beszélve, hogy ekkor született meg Kupa Misiben a Tokaji törköly gondolata is.
- Megfájdult a gyomra a sajttól?
- Ahogy mondja. A sajtot nem megenni, hanem kóstolni kellett. Mi viszont egy hosszú autóút után éhesek voltunk, s megettük a sajtfalatokat. Úgy tele lett sajtgombóccal a gyomrunk, hogy azt csak egy jó erős grappa-val lehetett oldani. Ez nem más, mint törkölypálinka. Misi megszerette a grappát, s javaslatára Tokajban meg is honosították Tokaji törköly néven.
{p}
- Ön nyolcvanon túl még mindig az egyik legfelkapottabb ügyvéd. Hány ügyet visz?
- Körülbelül hatszázat.
- Nem merült fel, hogy nyugdíjba megy?
- De. Tíz éve felvetettem, hogy nyugdíjba megyek. Péter fiam rám nézett, s azt mondta, ne tedd, mert meghalsz! Lehet, hogy igaza van.
- Sokan pezsgőt bontanak, ha a Bárándy ügyvédi iroda elvállalja az ügyüket, állítólag onnan nyert ügyük van.
- Amíg a fiam miniszter volt, itt olyan népvándorlás volt, hogy azt el sem tudja képzelni. Azt hitték az emberek, majd Péter elintézi az ügyeiket. Csalódniuk kellett. Vagy el tudtam intézni én, vagy nem ment.
- Péter fia politikai szerepvállalását hogy értékelte?
- Ő nem vállalt politikai szerepet, szigorúan szakmai alapon állt. Amikor nem tudta megvalósítani, amit jónak tartott, visszalépett. Ez így volt helyes.
- A legenda a Bárándy - dinasztia és iroda körül régebbi, mint fia miniszteri vendégszereplése. Mi a siker titka, ha van ilyen?
- Mi alaposan átbeszéljük, megvitatjuk az ügyeket. Így kisebb százalékban hibázunk, mint az átlag.
- Válogat az ügyek között?
- Általában mindent elvállalok, ez a dolgom. Az orvos sem mondja, hogy ez egy roma, ez egy fideszes, mszp-s, hanem megműt mindenkit, akit kell. Legalábbis jól néznénk ki, ha nem igy lenne.
{p}
- Volt olyan ügye, melyben nem a saját védencének szurkolt?
- Volt. A hírhedt zuglói nyilasper első rendű vádlottját védtem. Tizennyolc vádlott volt, s kiderült, hogy mind a 18 védőügyvéd zsidó. Amikor megismerték az ügyet, tizenketten lemondtak. A tárgyalás ki volt tűzve, így a bíróság nem tehet mást, helyettük kirendelt újakat. A munkaközösség vezetője engem jelölt ki az elsőrendű vádlott védelmére. Halálra ítélték.
- Nem védte őt jól?
- Tudtommal jól védtem. De 160 rendbeli emberölést nem tudott megúszni. Volt olyan esetem is, mikor a bíróság tanácskozása alatt szurkoltam, hogy ne fogadják el, amit én a védőbeszédemben elmondtam.
- Ez nem egy skizofrén állapot?
- Néha. De mi ügyvédek csak a védencünk javára szolgáló körülményeket mondhatjuk el a védőbeszédben. A végső döntés az övé. Ha okosak, ha nem, tisztelem őket, mert az ügy eldöntéséért lelkiismeretükkel ők felelnek.
- Önnek soha nem volt még lelkiismeret furdalása? Netán nem tett meg mindent egy-egy ügyben? Hibázott?
- Igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni. Olyan előfordult, hogy későn jutott eszembe a megoldás. Például egy ügyfelemet gyilkosság vádjával már háromszor halálra ítélték, ezeket az ítéleteket a Legfelsőbb Bíróság rendre hatályon kívül helyzete. A fő bizonyíték ellene egy nagyon feltűnő, piros kockás nadrág volt, amelyről a tanúk állították, látták rajta. A vádlott ezt tagadta, a nadrágot ő soha nem viselte. Védőbeszédem előtt gondolkoztam ezen, s kértem a bírót, rendelje el, hogy a vádlott itt a bíróság előtt próbálja fel a nadrágot. 4 éves előzetes letartoztatás alatt 28 kilót fogyott, a nadrág ennek ellenére a térdéig se ment fel.
- Ez négy évig senkinek se jutott eszébe?
- Nem. Nekem sem. Szerencsére az utolsó pillanatban mégis.
- Az utóbbi években többször fellángolt a vita halálbüntetés visszaállításáról, amit Ön pártolna. És ha mégse próbáltatja fel a vádlottal a nadrágot?
- Halálbüntetés párti vagyok. Mondok egy gyakorlati érvet: elfognak egy fő terroristát. Hány száz vagy ezer ártatlan embernek kell meghalnia azért, mert valaki ezt a gazembert ki akarja szabadítani, s túszokat ejt s végez ki? Mégis az egy fáj, az ártatlanok halála nem? Ha azonnal kivégzik az elfogott vezért, nincs több áldozat.
{p}
- Ön mással is - ha nem haragszik meg a szóért - provokálta mostanában a közvéleményt. Meg is támadták miatta. Azzal vádolták meg egy ügyben, melyben roma az ellenfele, hogy nyilvánosan rasszista álláspontot képviselt. Igaz ez?
- A Vas megyei szocialisták belviszályában képviselem azt a fiatalembert, akit megtámadtak, s erőszakot vettek rajta. Annyit mondtam egy rádiónyilatkozatomban: szembesítéskor romák és magyarok egyaránt letagadnak valamit vagy valótlant állítanak. Az előbbiek talán gyakrabban. Ez az én, lehet hogy téves véleményem. A vélemény nyilvánítás pedig szabad.
- De ugye tudta, hogy ebből botrány lesz?
- Nem. Állítom, hogyha fordítva mondom, egy magyarnak sem jut eszébe, hogy ezt kifogásolja. Én azt szeretném, ha egyenlő mércével mérnének romát és magyart. Megírja?
- Meg, de újabb botrány lesz belőle. Egy egész kisebbséget bélyegez meg ezzel.
- Ezzel nem bélyegzek meg senkit. Amíg egy focimeccsen Auschwitzba lehet küldeni a szurkolótábor egyik részét büntetlenül, addig úgy gondolom, az enyémhez hasonló megnyilatkozást sem lehet büntetni. Leghelyesebb az lenne, ha egyiket se szabadna mondani. Bár az én megjegyzésemet hasonlítani sem lehet az utóbbihoz.
- De ez a kijelentés az ártatlan romákat is sérti.
- Ez a tényen nem változtat. És akinek nem inge, ne vegye magára.
- Ebben az ügyben, melyet említettünk, már az unokája is dolgozik. Felállt a Bárándy ügyvéd-dinasztia?
- Igen, a dinasztia felállt.
- Miért tartja a dinasztiát oly fontosnak?
- Azért, mert erősíti a hivatást. Így a gyerekek kicsi koruktól szívják magukba szüleik tudását. Vacsoraasztal mellett, jönnek a jogászbarátok, beszélgetnek, ez bemegy a fülükbe, vérükké válik.
- A Bárándy ügyvéd-dinasztiának Ön az első tagja?
- Apám is jogot végzett. De ő gazdálkodott Törökszentmiklóson. Kicsi volt a birtokunk, azt mondta, ez nem elegendő, hogy én is megéljek belőle, ezért lettem ügyvéd. "A gazdálkodásban egy hiba van - mondta apám - hogy az istennel közös vállalkozás."
{p}
- Az irodájában feltűnően sok a fiatal.
- Szeretem a fiatal jelölteket. Foglalkozom is velük. Megbeszéljük az ügyeket, viszem őket magammal különböző rendezvényekre. Évente egyszer nyaralni hívom őket, s az operabálba is jön velem az egész társaság. Ez is hozzátartozik a felkészítésükhöz, tanuljanak meg viselkedni, társaságban mozogni. "Nekem egyébként egy jelölt inkább legyen buta, mint csúnya."
- Fantasztikus a kondíciója. Az idei operabálban táncolni láttuk. Hogy bírja a rengeteg ügyet, tárgyalást, utazást, társasági életet?
- Egész életemben sportoltam. Minden nap a Lukács uszodában kezdtem a napot fél hatkor. Hatig megbeszéltük az ország dolgait, utána körbefutottam a Margit szigetet, még hetvenen túl is. Ma már otthon sportolok. Este 8-kor lefekszem aludni. Éjfél körül felkelek, iszom egy teát, fél liter juice-t virágporral, majd kemény torna következik vagy 20 percig, azt követően pedig 25 perc súlyzózás 2 x 10 kg súllyal. Amikor ezzel végzek, rendbe szedem magam, s alszom reggelig. Azóta soha sem vagyok napközben fáradt.
- Nem bántom meg, ha rákérdezek, hogy viseli az egyedüllétet most, hogy elveszítette a feleségét?
- Nagyon nehezen. 45 évig éltünk együtt nagyon jól. Bárhol voltam, s megláttam valamit, azt megvettem neki, hogy örömöt szerezzek. Most nincs kinek örömöt szerezni. Ha nem mentem időben haza, felhívott, hol vagy? Vártak otthon Most nem vár senki, legfeljebb a kutya, bár ő is inkább velem van napközben. Én maradtam meg az életemből. Maga az élet elment belőlem.
- Péter fia Ön mellett áll, gondolom.
- Persze. De hát ő is elfoglalt, mindig rohan.
- Ez nagyon lehangolóan hangzik. Mi az, amivel örömöt lehetne Önnek szerezni?
- Nemrég meghívott a Rádió C egy beszélgetésre. Meséltem nekik a gyerekkorom sátoros cigányairól. Még egy nótát is elénekeltem nekik, hogy "nyáron vályogot vetek, télen hegedülgetek". Nagy sikerem volt. Azt kérdezték tőlem, hogy miután mindent elértem, amit nálunk ügyvédként el lehet érni, mi tenne boldoggá. Tudja mit válaszoltam nekik? Amit most magának: akkor lennék boldog, ha váratlanul, hirtelen és fájdalommentesen meghalnék. Azóta, hogy a feleségem nincs velem, pláne így érzek. Ne nézzen ilyen ijedten. Komolyan gondolom.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu