Gyanúsan gyógyuló rokkantak

Hosszú évtizedeken át a magyar nehézipar központjának számított Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ám a bányászat, a vaskohászat komoly egészségkárosítást okozott. Aztán bezárták az üzemeket és sok ezer ember nem látott kiutat sorsának megoldására. Kiskaput kerestek, szociális problémájukat igyekeztek összemosni - sok esetben jogosan - egészségügyi gondjaikkal. Ehhez partner volt néhány orvos is.
Nem volt ebben semmi újkeletű, évtizedeken át közszájon forgott a nyugdíjaztatásnál közbenjáró egészségügyi szakemberek neve. A tarifák sem számítottak titoknak, két-három évvel ezelőtt 180-220 ezer forintot ért a három évre szóló 67 százalékos rokkantnyugdíj. Aztán 2003-ban a rendőrség is tudomást szerzett a folyamatról, majd öt miskolci orvost eljárás alá vontak.
Attól a naptól kezdve megváltozott minden. Néhány érintett azt mondja, hogy tolókocsis állapot vagy félig kiállított halotti bizonyítvány nélkül ma már nem érdemes a 67 százalékos rokkantságban reménykedni.
A folyamattal kapcsolatos kérdéseinkre választ az Országos Orvos Szakértői Intézet (OOSZI) igazgatási és jogi főigazgató-helyettesétől, Nagyidainé dr. Rasztovics Anikótól kaptunk.
- Igaz-e, hogy az ominózus eljárás óta Borsodra jobban odafigyelnek?
- Szó sincs arról, hogy a szakmai szabályok által előírtaknál szigorúbban ítélnénk meg a munkaképesség-változást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei betegeknél. Ahogy azt sem, hogy a soros felülvizsgálatokon a rendőrségi eljárásban érintett szakértők szakvéleményét kritikus módon áttekintjük.
- Az utóbbi három év statisztikája milyen számokat mutat?
- Nyilvántartásunk szerint a megyében az új rokkantak száma 2002-ben 4587 fő volt, ebből 3949-en kapták meg a 67 százalékos rokkantság elismerését. 2003-ban 2908 főből 2393-an, míg 2004-ben 2258-ból 1682-en voltak jogosultak erre. A 2004-es esedékes felülvizsgálaton közülük 99-en nem érték el az 50 százalékos munkaképesség-csökkenést sem, 1248 esetben pedig 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg.
- Más megyékben is ezek az arányok?
- Nem lehet pontosan, számszerűen összehasonlítani a megyéket, mert eltérő az életkori összetétel, az egészségi állapot, az iskolai végzettség, az ipari fejlettség stb. De tény: akad több megye, amely a korábbi borsodi adatokhoz képest messze jobb képet mutat.