Hogy lehet jól kizsákmányolni?

A képzeletünkben élő menedzsereket elegáns öltönyükről, jól fésült frizurájukról, tekintélyt parancsoló diplomatatáskájukról, márkás autójukról lehet felismerni. Csonka Tiborra, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatójára csöppet sem illenek ezek a tulajdonságok, noha a közelmúltban érdemesült Az Év Menedzsere címre.

Hazai életBalogh Mária2005. 03. 25. péntek2005. 03. 25.
Hogy lehet jól kizsákmányolni?

A szakma legrangosabb elismerésének birtokosa "menedzserbetegségek" nélkül él, ráadásul van elég szabadideje, sportol, jó főnök hírében áll, vezetői módszerei szigorúak, de következetesek. Esküszik a húszéves kézi számológépére, s arra is, hogy lassan elmarad mellőle a napi két doboz cigi...
A díj és a cím a cégvezetők körében a Kossuth-díjjal egyenrangú. A részletes pályázatban nemcsak a szakmai sikereket kell hiteles ajánlólevelekkel igazolni, hanem a jelölt vezetői képességeit, eredményes pályafutását, valamint személyes jó tulajdonságait is. Azt például, hogy milyen főnök is a főnök, milyen vezető és milyen ember. A pályázatot egyébként tavaly tizedszer hirdette meg a Menedzserek Országos Szövetsége, amikor a szaktekintélyekből álló zsűri a tizenkét pályázat közül Csonka Tiborét találta a legmeggyőzőbbnek. Vele beszélgettünk a februári díjátadás után.
- Ki a menedzser?
- A menedzser olyan vezető, akinek a legfőbb munkaeszköze a saját személyisége, ami egyben meg is különbözteti a többi vezetőtől.
- Mi kell ahhoz, hogy valaki jó főnök legyen?
- Van, akinek a vérében van, mert született zseni. Ez azonban nagyon ritka. A többség olyan szürke egér, mint én, aki rengeteget tanult azért, amit elért. Itthon is, külföldön is. Fontosak persze a belső, személyes tulajdonságok is. A hitelesség, az empátia, a dolgozókkal való együttgondolkodás, az újításra való hajlam és a kihívások iránti fogékonyság is. De elengedhetetlen a nyíltság és a következetesség is. Nem mellékes az sem, hogy a korábbi két munkahelyemen remek főnökeim voltak, akiktől sokat tanultam.
- Számos szakmai siker birtokosa.
- A barátaimnak azt szoktam mondogatni, azon kívül, hogy elmúltam ötvenéves, a tavalyi az én évem volt. Megkaptam a hazai távhőszolgáltatás legmagasabb elismerését, a Knuth Károly-díjat, valamint a fent nevezett címet, a cégünk pedig Magyarország legjobb munkahelye lett.
- Mitől a legjobb?
- Attól, hogy partnernek tekinti a munkatársakat, lehetővé teszi az önmegvalósítást, barátságos munkakörülményeket teremt és viszonylag jól megfizeti őket. Aki nem érzi jól magát a munkahelyén, nem is dolgozik jól. Ha pedig nem dolgozik jól, nem lehet "kizsákmányolni".
{p}
- Kizsákmányolni?!
- Jól kell érteni. Második munkahelyemen, ahol ugyancsak vezető beosztásban dolgoztam, az osztrák tulajdonos, látva az elavult szocialista módszereinket, egyszer azt mondta: "Kizsákmányolni csak a jól fizetett, elégedett és lojális munkatársakat lehet, de őket nagyon..."
- Napi nyolc órában, vagy azon túl is?
- Arra törekszünk, hogy a kollégáink a napi nyolc óra után már ne dolgozzanak, ne maszekoljanak. Ezért igyekszünk jól megfizetni őket, és a szabadidő kellemes eltöltését anyagilag is támogatni. De más, magánjellegű ügyekben is bármikor számíthatnak ránk. Akiknek pedig egyszer már segítettünk, attól később nem tudunk lehetetlent kérni.
- Nagy áldozattal járt a cégüknél a jelenlegi "jólét"?
- Az elmúlt tíz év alatt, amióta a debreceni hőszolgáltató vezetője vagyok, háromszázhetvenről száz főre csökkentettük a dolgozók létszámát. Úgy, hogy a gondoskodó létszámleépítés elvét alkalmaztuk, vagyis mindenkivel közös megegyezéssel bontottunk szerződést. Ma már nyilvánvaló számomra, hogy kevesebben sokkal hatékonyabban tudunk teljesíteni. Az anyagilag jobban megbecsült dolgozók pedig sokkal eredményesebben dolgoznak...
- Milyen háttere van mindehhez?
- Nem születtem sem gazdag, sem diplomatacsaládba. Debrecen egyik lakótelepén nőttem fel, proligyerekként, egyszerű, jóravaló emberek közt. Sokat számít persze a családi indíttatás, a szülői példamutatás, no és az olvasmányok. Jókai Mór, Rejtő Jenő és Jack London könyveit már kissrác koromban agyonolvastam, és időben megtanultam, hogy a jó általában győz, a rossz veszít. Jót tenni, az embereket szeretni, az mindig jó.
- Köztudott önről a sport iránti elkötelezettsége.
- Húsz évig kézilabdáztam, így volt időm megtanulni, hogy egy csapatban játszva közösek a célok, közösek az eredmények. Ráadásul, ha kapus is az ember, kicsivel több a felelősségtudata. Most társadalmi munkában a DKSE elnöke is vagyok. Két éve még semmi nem volt Debrecenben a férfi kézilabda háza táján. Most végre van egy erős csapatunk, akikkel merészet lehet álmodni...
- Laza stílusáról, szabatos beszédéről ismert.
- Nem görcsölök, stresszmentesen igyekszem élni. Kicsit kedélyesebben állok a világ dolgaihoz, sportolok, és folyamatosan edzem a kudarctűrő képességemet is. Azt szoktam mondani: dumálni mindenki dumálhat, de fontos, hogy mögötte tartalom legyen. Az ugyanis csak idő kérdése, hogy mikor válik hiteltelenné az, aki mögött nincs semmi.
- Mire marad energiája, amikor letelik a munkaideje?
- Mindenre, amire akarom. Sportolásra, olvasásra, a családomra, a barátaimra. Sok múlik a jó időbeosztáson és azon, hogy kiváló kollégák segítsék a munkámat. Mindehhez elengedhetetlen a kellemes, békés hátország. Az, hogy ha hazamegyek, meleg ételt, kedves szót kapjak, netán egy kis talpmasszázst.
- Jól keres az év menedzsere?
- Nem keresek rosszul, de a Top 100-as listának a közelében sem vagyok...

Ezek is érdekelhetnek