Mi lesz a széllel bélelt tervekből?

"Szél, az van hozzá!" - mondják a bizakodók. És mondják végre a szakértők is, mert nemrégiben elismerték, hogy Magyarországon alkalmas területek találhatók a szélenergia hasznosítására. "Már csak a madarászokat kell meggyőzni - folytatják ugyanők, mármint a bizakodók -, szerintük könnyű nekiszaladni egy ilyen keréknek, ha nem figyel az, aki éppen nem a lábán közlekedik." A józan gazdaságiak legyintenek: "Még ha csak a madarászokat... Befektetőt kellene találnunk!" - és úgy tűnik, valóban ez a legnehezebb.
Zámolyon nagy érdeklődés kísérte a szeles ötletet, náluk minden készen állna szélerőmű telepítésére. Megrendelték a környezettanulmányt, de két éve vajúdik az ügy, nem találnak befektetőt a kivitelezéshez. Az önkormányzat szabadkozik, merthogy csupán ötletgazda, elégedjen meg a falu ennyivel. Pénz a többi településhez hasonlóan itt sincs e célra. Ujvári József polgármester 2004 októberében tárgyalt az Eurowind Kft.-vel, lobogtatták a széltérképet, hogy milyen jó ez a délnyugati fekvés, Borbálapuszta (a tervezett helyszín) tökéletesen belesimul az északnyugati szélcsatornába. Már számoltak is: a falu bevétele az iparűzési adó révén évente több tízmillió forinttal növekedne általa.
Ezt követően jelentkezett egy német cég, amely azonnal belekapaszkodott volna a szélkerék ügyébe. Ujvári József polgármester összehívta a gazdákat, de ahogy élesedett a helyzet, sokan elbizonytalanodtak, főként a rémhírek hatására. Meg az emberek nem akarják kerülgetni szántójukon a szélkerék tornyait. Az is nyűg, hogy a szélkereket 25 éves működtetés után le kell bontani, és helyre kell állítani az eredeti természeti állapotot. Csupa macera. A másik oldal érve: egy szélkerék ezer család éves energiaszükségletét szolgálná ki, ráadásul helyben hasznosítható. Ujvári polgármester nincs letörve, azt mondja, csak idő kérdése, és elfogadtatják az ötletet.
{p}


A fehér vonallal körülhatárolt területek az ország legszelesebb vidékeit jelzik

Az Eurowind vezetője, Stelczer Balázs már nem ennyire optimista. Elhivatott környezetvédőként már több szélkereket telepített, például a Kulcson működőt is. Legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a helyenként elavult magyar villamosenergia-rendszer legföljebb száz megawattnyi energiát termelő szélerőművet bír el (ennek körülbelül a hatszorosára lenne igény), így a megtermelt energiamennyiséget a jelenlegi kiszolgálórendszer nem tudja fölvenni. Hiába adták el a szolgáltatót annak idején, a hálózat, mint régi kabáton az új gomb, kevés a modernizáláshoz. Pedig külföldön már léteznek olyan mini erőművek is, amelyeket akár szelesebb utcasarkokon fel lehet állítani, azok táplálják a közvilágítást.
{p}
Mindenesetre Gödöllőn már működik a Magyar Szélenergia Tudományos Intézet. Elnöke, Tóth László ez év február elején államtitkári szinten tárgyalt szélerőműpark létesítéséről, mivel az Európai Unió rövidesen bírságot szabhat Magyarországra, ha nem teljesíti a határozatban előírt zöldenergia-termelési arányt. Egy ilyen projekt költsége közel tízmilliárd forint, amihez az állam háromszázmilliós támogatást adna. Sajnos az erre fenntartott kassza pillanatnyilag üres, ezért a magánvállalkozók elszántságán - és felvilágosultságán - múlik, belevágnak-e. Az intézet vezetője reméli, hogy sok ellenpélda után itt végre a magyar tőke lép előtérbe.
Magyarországon összesen hat - Inotán, Kulcson egy-egy, Mosonmagyaróváron és Mosonszolnokon két-két - szélerőmű üzemel. A természetvédelmi szakhatóság 2004. december végéig összesen hatszáz újabbhoz adta hozzájárulását, ebből ötszázra már építési engedély is van. Előrelépés nem történt.

Kötelező energia
Becslések szerint nyolc-kilenc év alatt megtérül egy szélkerék- befektetés, miközben a szélerőmű huszonöt éven keresztül gazdaságosan üzemelhet. A szélenergia az egyik leggyorsabban hasznosítható és legolcsóbb energiaforrás. Közvetlenül csatlakozik a villamosenergia-hálózatra, amely folyamatosan átveszi a megtermelt energiát. Másik előnye, hogy nem termel veszélyes hulladékot, és a természetes forrásból nyert áramot a helyi szolgáltató köteles átvenni, mégpedig az átlagnál magasabb, szabott áron. Az unióban ugyanis előírják, hogy a hagyományos villamosenergia-termeléshez képest alternatív forrásokból (napenergia, biomassza, földhő, szél) nyert energiával az állam köteles élni. Hátszél tehát van.