Német kislány a tyúkólban

- Soha nem megyek vissza Spanyolországba, ezt mondta a lányom. Itt akarok maradni Budzsakon - meséli Bernadette Haarmann. Férje, Hermann Hermann ingatlanközvetítéssel foglalkozik, németeknek, spanyoloknak, hollandoknak segít abban, hogy lakóingatlant találjanak Bács-Kiskun megye déli részén. A házaspár - legkisebb lányával - 2002 óta lakik a Hercegszántóhoz tartozó Budzsakon. Németek, de Magyarországra költözésük előtt Spanyolországban éltek tíz évig.
- Rengeteg oka van annak, hogy miért akar valaki német vagy spanyol létére ideköltözni - magyarázza Hermann. - Az első persze az, hogy itt sokkal olcsóbb élni. Egy német vagy spanyol nyugdíjasnak ezer-ezerötszáz eurója van egy hónapra, és kint egy hatvan négyzetméteres lakás százhatvanezer euróba kerül. Itt huszonötezer euróért vesz egy jó állapotban lévő, régi házat, felújítja, és kész. Az egész árából Spanyolországban még egy garázst sem kapna. Otthon meg kell gondolnia, hogy mire költi a nyugdíját, itt ő a király, akár minden este vendéglőben vacsorázhat.
{p}
- De miért épp erre a környékre költöztek? Hiszen ez talán a legszegényebb vidék egész Magyarországon, látnivaló sincs valami sok.
- Mindenki azt kérdezi, miért nem a Balatonnál telepedtünk le, miért nem ott árulunk házakat - válaszolja Hermann, és kényelmesen elnyújtózik a fotelben. - Azért, mert ott ugyanaz a baj, mint Spanyolországban: nagy a meleg, drága az élet, drágák az ingatlanok. Nyáron hemzsegnek a turisták, télen meg az egész környék halott, egy árva bolt sincs nyitva. A különbség annyi, hogy Spanyolországban tiszta a tenger, és nincsen szúnyog.
- Ugyanakkor Spanyolországban változik a klíma - teszi hozzá Bernadette, aki éppen a kutyákat utasítja németül, hogy ne borítsák rám az üdítőmet. - Nyáron még a klímaberendezés is tehetetlen. A pálmafák nagyon szépek, de árnyékot nem adnak. Télen három-négy fok van, ami nem számít hidegnek, de a falak vékonyak, nagyon drága a fűtés. Ugyanígy drága a víz is, egyre kevesebb van belőle. Hiába lát minden kertben medencéket az ember, ha egyszer nem lehet feltölteni őket. A rengeteg turista komoly bűnözést is hoz magával, a gyereket sehova nem mertük elengedni. Itt meg fel-le rohangál bugyiban és gumicsizmában.
- Az ám, a Kimi! - zuttyan le közénk Bibók Józsefné, vagy ahogy itt nevezik, Rozi, az egyik szomszéd. - A Bálint unokámmal van Pécsett, meg a menyemmel. Az két milyen égedelem gyerek! Nálunk vannak állandóan, pedig én nem fogom vissza magam. Jó, nem verem őket, de azért rájuk ordítok néha. A múltkor is behozták a kotlós alól a tojást, berakták a spájzba, a többi közé. Én meg csinálom a rántottát, ütöm bele a tojást, hopp, a serpenyőben ott van a kiscsirke.
- Milyen szomszédok Hermannék?
- Hát, ők különlegesek. Dolgozgatok más külföldieknek is. Ugyan most én vagyok gyesen az unokával, mert a lányomnak van állása, de el- eljárok a házat rendben tartani azokhoz, akiket Haarmannék hoztak ide. Egyszer több munka van, másszor kevesebb. De a Hermannéktól nem fogadok el egy fillért sem. A gyereküket fizetős kétnyelvű iskolába járatják Bajára, és mivel a kislány olyan jóban van Bálinttal, ő is oda jár. Kimi perfekt beszél magyarul, Bálint meg németül, pedig hatévesek. Mi megműveljük a kertet, megtermeljük a borukat, mert ahhoz nem értenek, szóval segítünk nekik mindenben. De három gyerek mellett a fiam meg a menyem sose jutott volna ki Spanyolországba, így meg magukkal vitték őket. A menyem kérdezte is Kimit, hát, miért nem akarsz visszamenni? Azt mondta, nem akar, Budzsakon jobb.
{p}
- Ezen a vidéken akkor jó élni, ha az embernek már nem kell dolgoznia. A környező falvakból mindenki Bajára akar költözni - mondja Bernadett, miközben a jámbor tacskót terelgeti (a kutyus nyilvánvalóan három nyelven is ért).
- Nehéz eladni a falusi házakat?
- Meg kell győzni telefonon a vevőket, hogy jöjjenek ide, és nézzék meg: én is itt lakom, szeretek itt élni - válaszolja Haarmann. - Aki idáig eljön, az esetek nyolcvan százalékában vásárol is. Ha nekem rokonszen-ves. Mert ha nem, akkor köszönjük szépen, nincs üzlet: bárkivel, akit idehozok, jó pár évig egy levegőt kell szívnom. Eladó ház rengeteg van, de bőven elég harmincat-negyvenet kiközvetíteni évente. Segítenem kell a vevőknek mindenben, a házfelújítástól a bútorvásárlásig, és utána sem hagyhatom őket magukra. Szerencse, hogy a vidéken sokan beszélnek németül, merthogy errefelé sok sváb élt. Akivel meg nem lehet németül szót váltani, azzal kézzel-lábbal tárgyalunk. Két-három pálinka után úgy megy, mint az eszperantó. Nicht wahr, Rosie?
- Ja, Hermann - mondja Bibókné, majd az ajtó felé indul. - Megyek, mert odaég a brassóim.
- Minek örülne: ha a kislánya Magyarországon maradna, vagy ha elmenne, amikor felnő?
- Németországban a nagyanyján kívül nincsen senkije, itt vannak a barátai, itt érzi magát otthon - válaszolja Hermann. - Itt építünk neki házat, a pénzünket itt fektetjük be. Nem kell Hercegszántón laknia, mehet Budapestre vagy ahová akar. De azt hiszem, hogy ő már ide tartozik.
{p}
Ingatlanvásárlás
Hermann Haarmann és felesége 2004-ben Bács-Kiskun megye déli részén, Baja, Csátalja, Gara, Harkány, Csávoly környékén közvetítettek körülbelül harminc házat és lakást. Ez a vidék - Baja kivételével - gazdaságilag az egyik leghátrányosabb helyzetű térsége az országnak, nagyon kevés legális munkalehetőséggel, zuhanó ingatlanárakkal.
A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal információi szerint tavaly a megyében összesen 393 ingatlant értékesítettek külföldieknek. Az ilyen ügyletek száma 2004 márciusáig az előző évhez képest nem nőtt és nem csökkent, majd márciustól szeptemberig fokozatosan növekedett. Azóta ismét változatlan. A növekedés feltehetőleg az uniós csatlakozásnak volt köszönhető.
A külföldiek többnyire házas és tanyás telkeket vesznek, bár az utóbbi időben egyre több beépítetlen telket is vásároltak. A vevők java része még mindig német, de számarányuk csökken. Egyre több holland, osztrák, román, volt jugoszláviai érkezik, s megjelentek az angolok, amerikaiak, svédek és dánok is. Valószínűnek tűnik, hogy az adásvételek egy része befektetési céllal jön létre.
A jól elkülöníthető csomópontok (Bugac, Tiszakécske, Jászszentlászló, Kiskunmajsa) arra utalnak, hogy több településen a Haarmannékhoz hasonló első fecskék vonzzák a környékre a többi külföldi ingatlanvásárlót. Ezek az adatok kizárólag Bács-Kiskun megyére vonatkoznak, az ország többi részében egyre kevesebb külföldi vásárol ingatlant. Utolsó találkozásunkkor Haarmann azt mondta, hogy valószínűleg új területekre merészkedik el: Tolna megye Bács-Kiskunhoz hasonló, alkalmas helyszínnek tűnik.