Összedől a halottasház

Lapunk többször is foglakozott már a hetvenes, nyolcvanas években olcsó martinsalakból épített borsodi, hevesi, nógrádi házakkal, amelyek falai a salakból képződő feszítő gáz miatt néhány év alatt megrepedeztek, s az épület életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A három megyében ezernél is többen kényszerültek emiatt elhagyni otthonaikat, az államtól remélve segítséget, hogy új fedél alá költözzenek. A probléma az Orbán-kormány idején olyan méreteket öltött, hogy törvényt alkottak az érintettek kártalanítására, melynek felügyeletére kormánybiztost neveztek ki. A Medgyessy-kabinet, több módosítással, folytatta a programot, amely a mai napig tart, de kezdettől fogva csak a lakóházakkal kapcsolatos kártérítési igényekkel foglalkozott.
Csakhogy az olcsó építőanyagból középületeket is felhúztak, ami újabb és egyedi fejezettel bővíti a martinsalakos épületek problémáját. El kell dönteni, mi számít lakóépületnek, s korántsem mellékes, hogy középületek megmentésére milyen forrásból számíthatnak kártalanításra az érintett önkormányzatok. A felemás helyzetre példa Bánrévén az iskola, Upponyban egy óvoda, Járdánházán pedig a ravatalozóval egybekötött halottasház, illetve a szolgálati lakással egybeépített községi orvosi rendelő.
A járdánházi halottasház esete talán a legmorbidabb fordulat martinsalakos ügyben. Mint Ulrich Atilláné polgármestertől megtudtuk, a kilencvenes években társadalmi munkával épített hullaház építőanyaga zömmel martinsalak volt, és mostanra használhatatlanná vált. A rendelővel egybeépített, szintén repedezett orvosi szolgálati lakást viszont az Építésügyi és Minőségellenőrzési Információs Kht. (ÉMI) szakemberei az úgynevezett C-2-es, vagyis a "nem életveszélyes" kategóriába sorolták, mivel a vizsgálat során még működőképesnek bizonyult. A polgármester asszony szerint ennek az épületnek legfeljebb az átmeneti javítgatása jöhet szóba, de nagyobb beruházás, pláne az újjáépítés addig már nem, amíg tovább nem romlik az állapota. Ismerve a martinsalakos épületek élettartamát, ez persze előbb-utóbb bekövetkezik. Ám Ulrich Attiláné azt mondja, bizonyos mértékig lesz megoldás mindkét középület kártalanítására, méghozzá a Borsod Megyei Közgyűlés vis maior keretéből, amire Gyárfás Ildikótól, a közgyűlés elnökétől személyesen kaptak ígéretet. Hogy konkrétan mekkora összegre és mikorra, arról még nem nyilatkozhat.
Járdánházán egyébként negyven lakóház épült annak idején martinsalakból, közülük nyolc tulajdonosának már megoldódott a gondja, "a többi pedig folyamatban van". Tehát náluk sem biztos még semmi, a házak ugyanis más-más időben épültek, és nem egyforma mennyiségű martinsalakot használtak fel hozzájuk, ami az állami kártalanítás mértékét is különbözőképpen szabja meg.