Vidéki bajok tára

A Szentendrei-sziget négy települése közül Kisoroszi a legkisebb, még nyolcszázan sem lakják. Vajon miben szenvedhet hiányt ez a csodaszép falucska a festői Dunakanyarban, ahol van már lovarda, golfpálya, panzió, a víkendházak száma majd' kétezer, és egyre több "híresség" vert itt végleges tanyát?
- Hát pénz az nincs sok. Mert a lakosság harmada igen kevés nyugdíjból él - válaszolja az utcán két idős, tősgyökeres kisoroszi férfi, Greff Albert és Muzsik János. Greff Albert a helyi téesz megszűnése után sofőrként dolgozott, Muzsik János rendész volt az óbudai textilgyárban. Mivel "napos újságra egyiküknek sem telik", tegnap hallották először, hogy ma Orbán Viktor jön hozzájuk a faluparlament dolgában. Fogalmuk sincs, mi lehet az, de rossz biztosan nem, máskülönben a nagy bizalmat élvező polgármesterük nem társult volna ilyesmihez.
- Nekünk Tahitótfaluval, Pócsmegyerrel és Szigetmonostorral közösen egészen sajátos gondjaink vannak, tavaly mégis egybegyűrt minket a kormányzati elképzelés egy tizennégy tagú kistérségi társulásba. - állítja Molnár Csaba polgármester. - Ezért az idén úgy határoztunk, mi a szigeten közösen szövetkezünk az érdekeinkért. Nem véletlenül ránk esett a választás a faluparlament alakuló ülésének helyszíneként. Támogatjuk, mert a vidéki emberek véleménye, a problémáik meghallgatása és reményeink szerint majd a megsegítése nagyon fontos. Egyébként pedig mindenütt a helyben élők a legjobb tudói annak, mi kell hozzá, hogy gyarapodjon a településük. Kisoroszi megőrizte a közintézményeit, a felújításukhoz viszont már nincs pénzünk. Jövője itt, a visegrádi vár szomszédságában főleg a turizmus lehet. Ehhez a kompok, révek mellé kikötőt, gyógyszállót kellene építeni, a tömegközlekedésnek az autót nélkülözők számára hajmeresztő állapotát rendbe tenni. Összeköt minket az is, hogy Európa legnagyobb, féltve óvott édesvízkészlete van alattunk. A növénytermesztéssel, állattartással foglalkozóknak azonban ez, köztük nekem is, rengeteg tilalommal, megkötéssel jár. Igyekszünk betartani a vízművek szigorú előírásait, de illő lenne mindezért kárpótolni is a gazdákat.
{p}
- Az új szervezet kiemelt feladata lesz a falusiakkal való konzultáció. Mi mindenkit pártoktól független hangon szólítunk meg - summázta Orbán Viktor a zárt ülés utáni sajtótájékoztatón. - Országszerte nyitott faluparlamenti gyűléseket szervezünk, mindenüvé eljuttatjuk a kérdőíveket, amelyek a helybeliek gondjait összesítik. Négy nemzeti konzultációs buszt is indítunk, hogy a legkisebb faluban is elmondhassák az emberek a problémáikat. Sajnos bőven van belőlük, mert a falvak helyzetét és jövőjét ma számos elhibázott kormányzati döntés és törvénykezés nehezíti.
- A falusi parlament pártoktól független szervezet - hangsúlyozta a pártelnök. - Azon az elven alapul, hogy uniós országot lakva a magyar falvak népe is a kontinens szerencsésebb részeihez tartozónak érezhesse magát, falusi lakosként is jobb minőségű életformára számíthasson. A faluparlament lehetőség arra, ami ma hiányzik a közéletből: hogy az ország különböző pontjain élők egymással összekapaszkodva érvényesíthessék az érdekeiket. Ezt szolgálja majd a kérdőívek alapján őszig összeállított, a magyar vidéknek a mindenkori kormányzattal szemben támasztott elvárásait tartalmazó tanulmánykötet is. Elkészítését a faluparlament előkészítő bizottságának elnöke, Arnóth Sándor fideszes országgyűlési képviselő vállalta.