Csernobilt nem lehet feledni

Az ilyesmire felkapja a fejét az újságíró. Nem beszélne erről bővebben? A polgármester arcán azonban megfagyott a mosoly: nehogy megírjam, még elriadnak a látogatók, szó sem lehet róla.
Ha ő nem beszél, majd kérdezem az Országos Sugárbiológiai Intézet igazgatóját, Köteles Györgyöt. A professzor türelemmel hallgatja beszámolómat, ám a feltételezést csacsiságnak minősíti. Az 1986. áprilisi katasztrófa csupán jelentéktelen többletterhelést okozott hazánk lakosságának, állítja. Amint tudomást szereztek az eseményről, 123 helyen kezdték mérni a sugárzás mértékét. Nem egyforma értékeket mutattak a műszerek, ám a sugárzás szintje mindenütt az egészségre ártalmas érték alatt maradt.
Nem így látja Köves István, a Koliszka Alapítvány vezetője. (A névadó ukrán szó bölcsőt jelent.) A szervezet a sugárzás következtében megbetegedett gyerekek magyarországi gyógykezelésének elősegítésére és a figyelem fenntartására alakult.
Köves vitatja, hogy a csernobili katasztrófának alig néhány tucat áldozata lett volna. Orosz nyelvű könyvet mutat. A fényképekkel illusztrált kiadvány sokkoló: csupán az utóbbi években 340-en haltak meg a Csernobilba vezényelt katonák, munkások közül, többségük rákban.
{p}
Bíróság is kimondta már, hogy van magyar áldozata a csernobili katasztrófának. Szabadszállási Kálmán kamionsofőr éppen a robbanást követő napokban járt a Szovjetunióban, s néhány év múlva sugárzás által okozott rákban halt meg. Az özvegyének és a lányának kártérítést ítéltek. Ugyancsak megállapították a munkaadó felelősségét Kosáry János halála esetében is, ám az özvegy egyelőre hiába vár a kártérítésre, a bíróság szerint túl későn nyújtotta be keresetét.
Rajtuk kívül több mint tíz magyar sofőr szállított árut a sugárfertőzött területen. Közülük már csak egy él.
Köves Istvánnak meggyőződése, hogy a katasztrófa és a rák terjedése összefügg, annak ellenére, hogy az esetek száma még a csernobili robbanás előtt emelkedni kezdett.
A csernobili katasztrófa több ezer áldozatot követelt, követel. Az ukrán hatóságok szerint csak 1996-ig 125 ezer ember halála áll kapcsolatban a robbanással.
Magyarországon nem készült kimutatás arról, hogy mely rákos megbetegedéseket okozta Csernobil, s melyeket nem, nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő radiológus-kutató. Nem lehet ugyanis szétválasztani a szervezetünket érő káros hatásokat, nem tudjuk, melyik származik valamelyik vegyi műből, finomítóból, cementgyárból, melyik éppen Csernobilból.
{p}
Ám lehet, így a kutató, hogy a fekete leves csak ezután következik. A tudományos világban ugyanis ismert az úgynevezett Sinclaire-görbe. Sinclaire az amerikai haditengerészet kutatóorvosa volt, s azt vizsgálta, hogy az amerikai hadsereg ötvenes évekbeli kísérleti atomrobbantásai hogyan hatottak a csendes-óceáni őslakosságra. Kimutathatóan a robbantásokat követő 15-20 évben elsősorban a vérképző szervek sejtburjánzását indították el a radioaktív felhők, az egyéb rákos megbetegedések számának növekedését két évtized múltán figyelték meg.

A csernobili atomerőmű felrobbanásának 19. évfordulójára e héten emlékezünk
A nők fele meddő, a megszületett gyermekek között is gyakori a vízfejűség, a Down-kór és egyéb fejlődési rendellenesség. Az apokaliptikus kép nem a fantázia szüleménye, hanem Majak település valósága. Majak a Dél-Uralban fekszik, s ma a világ egyik legsugárszennyezettebb területe. A határában működő nukleáris üzemóriásból a radioaktív hulladékot 1948-tól 1952-ig közvetlenül a Tecsa folyóba engedték. A gyárat azóta sem zárták be (ide kerülnének újrahasznosításra a kiégett paksi fűtőelemek is). A település áldatlan körülményeiről a napokban nyílt fotókiállítás Budapesten egy kamionban, a Greenpeace szervezésében. A kiállítás megrendezéséhez több településen - Pakson, Szekszárdon, Kecskeméten - nem járultak hozzá, mivel túlságosan provokatívnak tartották.