Divatos szakok

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának csökkenését egyesek demográfiai változásokkal indokolják, de ennél valószínűbb magyarázat, hogy egy idő után szükségszerű a felsőoktatásban tanulók számának csökkenése. Akik kétszer vagy többször is sikertelenül felvételiztek, valószínűleg bekerültek már valamilyen intézménybe, ráadásul az egyre szaporodó költségtérítéses szakok valamelyikére ma szinte bárki bejuthat. Az élethosszig tartó tanulás hazánkban is egyre népszerűbb, de azért két-három diploma megszerzése után már nem sokan szeretnék újabbal "tarkítani" a repertoárt.
Nappali alapképzésre több mint 86 ezren jelentkeztek. Az idén megváltozott az érettségi és felvételi rendszer, a pályázóknak már nem kell felvételi vizsgát tenniük, hanem középiskolai teljesítményük és a korábban meghatározott egy vagy két érettségi vizsgatantárgy alapján bírálják el jelentkezéseiket a felsőoktatási intézmények. Csupán néhány helyen van - például a művészeti pályákon - alkalmassági vagy gyakorlati vizsga. A jelentkezőknek emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük az angol, a francia, a német, az olasz, a spanyol nyelvi szakokra.
Szembetűnő, hogy az átlagosnál többen jelentkeztek oda, ahová a kötelező érettségi tárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv) lehetett jelentkezni - derül ki a Felvételi Iroda tájékoztatójából. Lényegesen nőtt az olyan "klasszikus" bölcsész szakok népszerűsége, mint a magyar, a történelem, a kommunikáció, a művelődésszervező. Sokan jelentkeztek az úgynevezett kis bölcsész szakokra, ilyen az altajisztika, a japán, a kínai, az ógörög, a tibeti. Tömeges az érdeklődés a gazdasági szakok iránt, viszont az előző évekhez képest kevesebben szeretnének agrár, informatikai, műszaki vagy természettudományos területen továbbtanulni. A természettudományos érettségi tárgyak alapján kivételt jelent az egészségügyi képzés, itt nőtt a jelentkezők száma.
Ha a bejutási esélyeket nézzük, azt látjuk, hogy közel ötszörös a túljelentkezés a művészeti területen, egy helyre négy jelentkező van a klasszikus és a kis bölcsész szakokon, és megközelíti a háromszoros arányt a jogász, a gazdasági képzésre jelentkezők száma. Az esti, a levelező és a távoktatásos képzésre 35 ezren jelentkeztek. Általában elmondható, hogy - folytatva a tendenciát - egyre kevesebben szeretnének távoktatásos képzésben tanulni.
A továbbtanulás esélyeivel kapcsolatban érdekes adalék Andor Mihály szociológus tavaly készült tanulmánya. Az iskolai életutakat tekintve hazánkban még mindig meghatározó jelentőségű a szülők iskolai végzettsége és a család gazdasági teljesítőképessége. Az iskolázatlan szülők gyerekei közül mindössze nyolc százalék kerül be a felsőoktatásba. A másik véglet adatai szerint a legiskolázottabb családok gyermekeinek 57 százaléka jó eséllyel pályázhat felsőoktatási karrierre.