Milliók búcsúja a szentatyától

A szentatya holttestét először az apostoli palota Kelemen termében ravatalozták fel. Itt közvetlen munkatársai búcsúztak el tőle. Hétfő késő délután a bíborosok kíséretében, svájci gárdisták díszmenetével a téren keresztül átvitték a Szent Péter-bazilikába. II. János Pál ott feküdt teljes pápai díszben, ujjai közé fűzve rózsafüzére. Azóta nyitva állt a kapu, csak éjszakánként a háromórás takarítás idejére csukták be.

Hazai élet2005. 04. 08. péntek2005. 04. 08.
Milliók búcsúja a szentatyától

Éjjel-nappal áradt a tömeg, pedig csak elhaladni lehetett a ravatal előtt, imádkozni, letérdelni nem volt idő, mivel mindenki még egy utolsó pillantást akart vetni a szentatyára. A pénteki temetésig lehetett leróni a tiszteletet. Tíz-tizenkét órás sorban állás volt az ára, de a gyászolókat ez sem tartotta vissza. Az olasz polgári védelem és a Máltai Szeretetszolgálat számos sátrat működtet - még a pénteki temetésen is - a kígyózó embersorok útvonala mentén, ahol víz, orvosi ügyelet segíti a melegtől és a fáradtságtól kimerült zarándokokat. Róma közigazgatására hatalmas feladatot róttak ezek a napok, s úgy számították, ez a temetés napján várhatóan megduplázódik. Három-négymillió embert vártak a pénteki temetésre.

Örök nyugodalom
Sokáig találgatások folytak a szentatya nyugvóhelyét illetően. Sokan tudni vélték, korábban úgy rendelkezett, hogy szülővárosában, a lengyelországi Wadowicében szülei mellé, avagy szeretett Krakkójában temessék el. Arról is szó volt, hogy a szíve Krakkóban pihenjen. Ez utóbbira nem volt sok esély, mivel a nagy emberek és szentek szerveinek szétosztása különböző kegyhelyek között egy régi kor szokása. (Utoljára Chopin rendelkezett úgy a XIX. században, hogy szíve lengyel hazájában nyugodjon.) Most azonban a Vatikánban kijelentették: a pápának semmi ilyen utasítása nincs, tehát a római pápák mindenkori nyughelyére, a Szent Péter-bazilikába temetik. (Igaz, a pápáknak csak kétharmada fekszik itt, többen más olasz városokban, illetve néhányan Franciaországban.) Így hát II. János Pál hármas koporsóját - amely ciprusból, ólomból és diófából készült - az altemplomba helyezik. Kitüntetett helyet kap: XXIII. János kiüresedett kriptájába helyezik, mivel a reformpápa a boldogok közé emelkedve egy szinttel feljebb került. Ez a kripta nagyon közel van ahhoz a helyhez, ahol a hagyomány szerint Szent Péter földi maradványai nyugszanak. (Egy 1952-es régészeti ásatás nyomán bebizonyosodott, hogy az ott lévő csontok az első századból valók, s mivel az őskeresztények korától mindig is itt tudták az apostol sírját, nagyon valószínű, hogy ez az igazság.) Mindazonáltal, ha jelképesen is, de részint lengyel földben pihenhet a pápa teste: zarándokok - közöttük szülővárosa polgármestere - magukkal visznek egy zsák földet imádott hazájából.
{p}
Hatalmi szünet
Vatikán állam és a Szentszék hivatalai természetesen tovább működnek, de minden nagyobb horderejű döntést elvileg engedélyeztetniük kell a bíborosi testülettel. Azért mondjuk, hogy elvileg, mert a pápa halála és az új pápa beiktatása közötti néhány hetes időszakban semmilyen fontosabb döntést nem hoznak. A bíborosi testület nem gyakorolhatja a pápai jogokat, hanem - itt és most - a törvényesség őrzése a legfőbb feladata. Ezért első ülésén ünnepélyesen összetörték a pápa halászgyűrűjét és pecsétjét, nehogy bárki is visszaélhessen velük. A testület elrendelte a kilencnapos gyászt, és intézkedett a temetésről.

Kétmilliárdan nézik
A világ összes országából érkeznek küldöttségek a gyászoló gyülekezetbe, uralkodók, államelnökök, kormányfők. Részt vesz a temetésen a protestáns George W. Bush amerikai elnök is. Magyarországot Mádl Ferenc államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke képviseli. Megjelennek más vallások vezetői. A hírtelevíziók jóvoltából várhatóan kétmilliárdan nézik majd, hogyan búcsúzik el a világ korunk egyik legnagyobb személyiségétől.

Balzsamozók
Nemzedékek óta foglalkozik a pápák bebalzsamozásával a római Signoracci család. Ismét felkérték őket a feladatra, amelyet hatalmas megtiszteltetésnek, szent munkának tekintenek, ahogyan a családfő Massimo Signoracci nyilatkozta. A dinasztia mostani feje szerint ugyanolyan jó munkát végeznek, mint korábban édesapja és annak fivérei. Ők készítették elő annak idején XXIII. János, VI. Pál és I. János Pál holttestét is a ravatalozásra. Amikor XXIII. Jánost 2001-ben kihantolták és áthelyezték a boldogok közé, holtteste harmincnyolc év után is makulátlan állapotban volt.
{p}


Végső órák
Az utolsó nap délelőttjén a szentatya azt mondta: "Legyetek derűsek, én is az vagyok!" És valóban, nyugodtan, békésen, szeretettel telve fogadta a halált, amiben ő nem véget, hanem valaminek a kezdetét látta. A legutolsó órákban aztán már csak tizenhárman álltak ágya mellett, bizalmasai, barátai, orvosai és az őt ápoló apácák. Személyi titkára, legközvetlenebb munkatársai s az őt negyven éve gondozó, háztartását vezető négy idősebb apáca mind lengyel, három orvosa olasz. A halál előtt másfél órával celebrált utolsó misén a pápa újra felvette a betegek szentségét, amelyet személyi titkára, Dizwisz atya szolgáltatott ki neki, ő fogta az utolsó percig a szentatya kezét. A jelenlévők elmondták, hogy II. János Pál végig öntudatánál volt, az ablakra nézett, tudta, hogy ezrek imádkoznak érte a téren. Felemelte jobb kezét, és utolsó erejével megpróbálta megáldani őket. Nem sokkal ezután alig hallhatóan elrebegett egy áment, és örökre lehunyta a szemét.

Gyásznap
Az utóbbi napokban több ezer magyar hívő rótta le kegyeletét a budapesti Szent István-bazilika oltárán felállított, a pápát ábrázoló festmény előtt. A temetés napját, 2005. április 8-át gyásznappá nyilvánította a magyar kormány, ezért félárbocra engedik a nemzeti zászlókat, a középületeket pedig fekete lobogóval látják el. Bár nem lesz iskolai szünet, az iskolákban megemlékeznek a pápáról. Nem zárják be a szórakozóhelyeket, de kérnek mindenkit, hogy tartózkodjon a hangos rendezvényektől. Magyarországon utoljára a móri mészárlás után, 2002-ben rendeltek el gyásznapot.

Ezek is érdekelhetnek