Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Tatabányán is volt tőzsde a minap. A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság folytatja a tőzsdei szolgáltatásokat népszerűsítő országos körútját. A 2003 májusában indult tőzsdei nyílt napok programsorozat legutóbbi állomásának a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája adott otthont.
A rendezvényen a magánbefektetők és a tőzsdei szolgáltatások iránt érdeklődők megismerkedhettek a tőzsde és a tőkepiac működésével, a befektetési lehetőségekkel, a piaci szereplők (kibocsátó cégek, szekciótagok, tőzsdei adatszolgáltatók) munkájával. Az előadásokon szó esett a tőzsdei befektetési lehetőségekről, a kereskedési technikákról, illetve a határidős kereskedési technikákról is. Az esemény zárásaként a tőzsde szakemberei tőzsdei alapismeretekről szóló ingyenes tanfolyamot tartottak, melyet nagy érdeklődés övezett.
A lakosság többsége ma még tartózkodó a tőzsdével kapcsolatban, ami nagyrészt annak is következménye, hogy hajlamosak vagyunk túlmisztifikálni a részvénypiac működését, beletörődve, hogy azt csak képzett szakemberek érthetik meg. Ha közelebbről megnézzük, hamar kiderül, hogy a részvénypiac könnyen áttekinthető, jól szervezetten működik, ami megkönnyíti a befektetők döntését.
{p}
Az áttekinthetőséget segíti, hogy a részvénypiacunk koncentrált, gyakorlatilag megegyezik a BÉT tőzsdei kereskedésével, így a befektetőnek nem kell figyelnie egymással versenyző tőzsdékre. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy tőzsdei kereskedésben közvetlenül nem vehet részt a befektető, csakis bankon vagy brókercégen keresztül, amely elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos teendők (például osztalék felvétele) nagy részét, és hasznos tanácsokkal látja el az ügyfeleket. Jó, ha tudjuk azt is, hogy megbízásainkat nem kell személyesen leadnunk, mivel az egyes befektetési társaságok szolgáltatásaiktól függően telefonon, SMS-ben és interneten is vehetnek fel megbízást.
A BÉT Igazgatóságának elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila előadásában beszámolt arról, miért elengedhetetlen a lakosság pénzügyi kultúrájának bővítése. A részvények több mint 75 százaléka ma külföldi befektetők kezében van, akik tavaly 2000 milliárd forint árfolyamnyereséghez jutottak, s ennek adóját saját állami költségvetésükbe fizették be. Ez a pénz közvetlenül a magyar lakosság kezébe is kerülhetett volna befektetési alapokon és nyugdíjpénztárakon keresztül. Mivel a hazai politika az elmúlt 15 évben "lefokozta" a tőzsdét, a jövőben igyekeznek semleges intézménnyé tenni azt.
- Ma már nem szégyen tehetősnek lenni, de az anyagi jólét feltételezi a megtakarítást és befektetést. A tőzsde a kezdeményezések, befektetések szentélye, és hosszú évek statisztikái bizonyítják, hogy 15 év távlatában a részvénynél nincs jobb befektetés - mondta Szalay-Berzeviczy Attila.
{p}
Lapunk érdeklődésére az elnök beszélt a BUX-index év eleji szárnyalását követő mélyrepülésről, amelyet az emelkedéshez képest nem tart jelentősnek. Véleménye szerint a kelet-közép-európai valuták gyengélkedése jó indok volt arra, hogy elkezdődjön az a korrekció, amelyet már mindenki várt, hiszen nem reális, hogy a BUX-index hetente ezer pontokat repüljön, miközben a tőzsdei szereplők érdeke az, hogy az emelkedés mindig megalapozott, lassú és folyamatos legyen. Elmondta, hogy a BUX jövőbeni emelkedése attól is függ, mennyire fokozható a magyar gazdaság teljesítménye, amit elsősorban a versenyképesség növelésével és a befektetőbarátság erősítésével lehet elérni. A teljes lakossági megtakarítás 1,2 százalékát fektették részvénybe, míg a teljes részvényállomány 4,3 százaléka van a lakosság kezében. Európában tíz százalék ez az arány, míg Amerikában meghaladja a negyven százalékot. A kérdésre, hogy mekkora összeggel érdemes tőzsdézni, a BÉT elnöke elmondta, hogy "a kispénzűeknek jó hír, hogy százezer forint is tétel a tőzsdén". A bank, illetve a brókercég kiválasztásakor ügyelni kell azonban a minimumdíj mértékére, és hosszú távra kell tervezni, tehát csak olyan pénzt fektessünk be, amire belátható időn belül nincs szükségünk.
A nap végén alig lehetett volna leejteni egy tűt a kíváncsi tömegben. Érkeztek a városból, a környékről, még Hévízről is jöttek vállalkozók, akik már próbálgatják szárnyaikat a tőzsdén. Mesélték, hogy először 350 ezer forintot buktak az ügyletükkel, de ez később visszatérült. A vegyes korosztályú érdeklődők között a huszonévesek voltak a legtöbben. Rátermettek, tudják, mit akarnak, azért várták az előadásokat, hogy elméleti tudásukat kiegészítsék gyakorlati ismeretekkel, és ötleteket kapjanak jövőbeni befektetéseikhez. A nyílt nap végén azt is eldöntötték, hogy rövidesen szerencsét próbálnak a tőzsdén.
{p}
Mi a BUX index?
A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX a piac legjelentősebb részvényeinek átlagos árváltozását mutatja folyamatosan, 5 másodperces frissítésekkel. Az index felépítését egy olyan kosárként lehet elképzelni, amelybe az indexben szereplő részvények meghatározott mennyiségét helyezték. E kosár több ezer milliárdos vagyont jelent, amelynek értéke akkor változik, ha változik a kosárban lévő értékpapírok ára. A nagyobb cégek árváltozása jobban hat a kosár egészére, ezért az index változását is elsősorban a vezető részvények határozzák meg. A legfontosabb információt az index értékének folyamatos változása, illetve a változás mértéke adja százalékban kifejezve. Ez a szám az, ami megmutatja, hogy az adott piacon (a BUX esetében a BÉT-en) a részvénybefektetések átlagosan hány százalékos hozamot adtak. Ha például a BUX index fél év alatt 10 százalékkal emelkedett, míg a mi részvényünk 15 százalékkal ér többet, ebből láthatjuk, hogy jól választottuk meg befektetésünket, mert túlteljesítettük az átlagos piaci hozamot.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu