Befűtenek a lignitbányának

Még mindig bizonytalan, hogy nyitható-e lignitbánya az osztrák határszélen, vagy megmarad a hárommillió tonna energiahordozó az érintetlen felszín alatt.
Olyan volt az osztrák határszélen fekvő, ötszáz lelkes, nagyrészt horvátok lakta Narda község a szép napsütéses délelőttön, mint egy felbolydult méhkas. Nemzetközi fórumot hívott össze a helyi önkormányzat a lignitbányanyitás évek óta húzódó ügyében.
A művelődési ház udvarán környékbeli polgármesterek, országgyűlési és önkormányzati képviselők, televíziós kamerák, sátor, sörpadok, kivetítővászon. Meghívást kaptak európai uniós parlamenti képviselők, környezetvédők, szakértők. Egy részük azonban - ahogy az már megszokott - ilyen-olyan elfoglaltságára hivatkozva távol maradt a rendezvénytől.
{p}
Magyar és német szó szállt a teremben, amikor elkezdődött a fórum. A program levezetője természetesen a házigazda, Horváth Sándor, Narda polgármestere, a tiltakozási hullám zászlóvivője volt. Sajnálatát fejezte ki, amiért nincs jelen a Nógrádszén Kft. ügyvezető igazgatója. Igaz, két hete még Nagy Oszkárral mint a társaság akkori ügyvezető igazgatójával beszélt telefonon, most viszont ügyvezető igazgatóként Boros Árpád Andrástól kapott levelet, aki jelezte, hogy a kft. majd közleményt juttat el az MTI-hez. A környezetvédelmi miniszter helyett Gombos András, a tárca államtitkára jött el. Hangsúlyozta, hogy fontos a térség megóvása. Felolvasta a kormány és a minisztérium álláspontját az ügyben, amelynek lényege: nem akarják lignitbányával tönkretenni a pannon táj szépségét, s maradéktalanul érvényt kívánnak szerezni a természetvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak. Azonban, jogállamról lévén szó, a bányahatósági eljárásra lehetőséget kell adni. A próbafúrások egyelőre a bírósági eljárás miatt amúgy sem kezdődhetnek meg, a kutatás engedélyezése pedig még nem jelentené azt, hogy a bányászat is elkezdődhet. Utalt arra is, hogy leghatékonyabban a helyi rendezési tervek gátolhatnák meg az ilyen tevékenységet.
Abban az országgyűlési képviselők, pártvezetők - pártállástól függetlenül - egyetértettek, hogy jogi úton lehet csak megakadályozni a projekt megvalósítását, de a módszerek különbözőek lehetnek. Egyikük úgy fogalmazott, 99 százalék valószínűséggel nem lesz bánya a Szombathely környéki településeken, és az egy százalék diadala esetén is van még lehetőség a bányanyitás megakadályozására. Ipkovich György, Szombathely polgármestere emlékeztetett arra, hogy a város közgyűlése már 2001-ben meghozta döntését, miszerint a környéken nem kívánnak lignitbányát. Elmentek megnézni egy külszíni fejtést, és elszörnyedtek az ottani látványtól. Kiss Péter kancelláriaminiszter legutóbbi szombathelyi látogatásakor kijelentette, a kormány tiszteletben fogja tartani a helyi lakosság akaratát. Ő is a településrendezési tervek módosításban látta a megoldást.
{p}
Egyedül maradt a fórumon szakszerű és ésszerű észrevételeivel, érveivel Kovács Ferenc akadémikus, akinek a beszédét csak udvarias taps követte.  Véleménye szerint nem szerencsés, hogy manapság majdnem mindenfajta energiatermelés ellen tiltakoznak a laikusok. Pedig a földön milliárdok energiaellátását kell hosszú távon biztosítani. A festői szépségű Görögország energiatermelésének nagy része - érvelt a bányanyitás mellett - lignitre épül. Rosszallását fejezte ki, hogy nálunk tiltakoznak a szénerőművek, az atomerőművek, de még a vízi erőművek ellen is, ugyanakkor a Dunán német és osztrák területen sorban épültek az ilyen erőművek. A tervezett Vas megyei projektben érintett Torony község környékén például háromszázmillió tonna lignit van, amit az ország aligha tud nélkülözni. Markó Péter, Vas Megye Közgyűlésének elnöke, némi iróniával, tanári módon osztogatta bizonyítványait az előtte felszólalóknak. Mint mondta, az új bányatörvény is segít a kutatófúrások megakadályozásában. Szerinte a kormány állásfoglalása azt sugallja, hogy a kutatófúrásokat engedélyezték vagy maholnap engedélyezik. A magyarok tetszésnyilvánítása közben a megjelent osztrák vendégek, környezetvédőknek szemére vetette, hogy a lignitbánya elleni tiltakozásban partnerek, de a Rába folyó osztrák oldali szennyezése ellen nem emelnek szót, lényegében belügynek tartják. Kérte, hogy ne két mércével mérjenek. Az osztrák felszólalók egyebek mellett hangsúlyozták: össze kell fogni a bányanyitás ellen, amely tönkreteheti a nyugat-pannon vidéket. Felhívták a figyelmet az alternatív energiaforrások felhasználásának lehetőségeire.
A politikai felhangoktól, oldalcsapásoktól, érzelmi elfogultságtól sem mentes fórumon sok szó esett még a rendezési tervek módosításáról, a politikusok felelősségéről, törvénymódosítási lehetőségekről, a további tiltakozásokról egyaránt.
{p}
Kis falu, nagy lépés
Őszre már működnie kell a Vas megyei Pornóapátiban annak a biomassza-fűtőműnek, amelynek nemrégen tették le az alapkövét. Az osztrák határ közelében fekvő, nagyjából négyszáz lakosú település polgármestere, Purker Valter évek óta tervezi, hogy az osztrák oldalon fekvő Bildeinben már csaknem tíz éve jól működő biomasszás fűtési módot a faluban is meghonosítja. Az önkormányzat egy 3500 négyzetméteres területen valósítja meg a beruházást, amelynek kilencven százalékát pályázati forrásokból fedezik. A PHARE CBC keretében a megújuló energiák felhasználását támogató, határon átnyúló pályázaton kilencszázezer eurót nyertek, ehhez adott az osztrák környezetvédelmi alap 45 millió forintot, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 47,5 millió forintot, a Belügyminisztérium 7,3 millió forintot. A község önerejét 77 helyi család ötszáz-ötszáz ezer forintnyi hozzájárulása teszi ki. A fűtőműnek és a távfűtési rendszer kiépítésének összköltsége mintegy 1,4 millió euró. Nemcsak otthonokat lát majd el energiával a teljesen automatizált, faaprítékos fűtőmű, hanem intézményeket, egyéb fogyasztókat is. A megújuló energiaforrásra építő beruházás jelentőségét növeli, hogy azon a területen létesül, amelyen a Nógrádszén Kft. lignitkitermelést szeretne folytatni.