Egy térben az ellenséggel

Különösen a panelépületek rákfenéje a rossz szellőzés. A betonelemek ugyanis nem engedik át a levegőt, ellentétben a téglából épült falakkal, amelyek természetes szellőzést biztosítanak. Az előre gyártott elemekből készült otthonok kötelező belmagasságát ráadásul két és fél méterre csökkentették, így a káros gázok belélegzését nehezen kerülhetjük el. Az ablaktalan fürdőszobák és a jó pénzért gondosan szigetelt nyílászárók tovább súlyosbítják a bajt.
Egészségünkre nagy veszély a legtöbb illékony szerves vegyület. Ilyen például a konzerváló és fertőtlenítő hatásáról ismert formaldehid, amely a padló- és falburkolókból (például a tapétákból, a padlószőnyegekből és a parkettákból), a bútorok farost és pozdorjalapjaiból, valamint a lakkokból, festékekből párolog elő. A formaldehid izgatja a légutak nyálkahártyáját, allergiát, asztmás tüneteket, nagy sűrűségben pedig arcüregdaganatot okozhat. Legalább egy év kell hozzá, mire a lakásba frissiben bekerült burkolókból vagy berendezési tárgyakból elillan a formaldehid. Addig érdemes gondosan szellőztetni. A zöldmozgalmak kampányt indítottak a PVC ellen is, a konyhákban használatos burkoló ugyanis veszélyes lágyítószereket, valamint vinilkloridot tartalmaz, amely májrákot okozhat.
Egy angliai vizsgálat szerint azokban a lakásokban, ahol gáztűzhelyen főznek, jóval gyakoribbak a két évnél fiatalabb gyermekek légzőszervi megbetegedései. Ez pedig elsősorban a nitrogén-dioxid hatásából fakad, amelyet a kipufogógázzal is "letüdőzünk". Ugyancsak ártalmas lehet a hazánkban tömegesen használt, kémény nélküli gázkonvektor, amelynek égésekor a nitrogén-dioxid mellett szén-monoxid kerül a szabadba. A legfőbb baj az, hogy e gázok szellőztetéskor visszaáramlanak a szobába. Az emeletes házak körül gázburkot képeznek az égéstermékek, így hiába is nyitnak ablakot a lakók.