Szentelhetnek a pálosok

Ez a kép sugallta az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend létrehozását 1250-ben. A török hódoltság előtt nem kevesebb, mint százötven pálos kolostorban elmélkedtek az egykori pilisi remeték utódai. A mostani pálosok új kolostort építettek, pünkösdkor szentelik fel Petőfiszállás-Szentkúton.
Végtelen puszta veszi körül a szentkúti Mária-kegyhelyet s a szomszédos kolostort. Míg a pálos házfőnökre várok, az új növendékház kerengőjében sétálok. A tizenhárom leendő hálószobát még a frissen lerakott hajópadló fenyőillata lengi be. A belső udvarban Mária-szobor, egy család adománya a pünkösdi felszentelésre. Megérkezik Bátor Botond atya. Szerzetest várok a pálosok hagyományos fehér csuhájában, ehelyett egy fiatalember érkezik farmerban. Botond atya ugyanis éppen a mezőről jött, a kis traktorral tárcsázta földjüket. Meséli, hogy a helyiek segítségével lassan beletanul a mezei munkákba: a kolostorhoz tízhektárnyi park, erdő és szántó tartozik.
Vajon kedvez a mai zajos világ a szerzetesi életnek? - faggatom Botond atyát, aki 1990-ben, a győri szeminárium egyházmegyés kispapjaként döntött úgy, hogy belép a magyar alapítású rendbe. Akkoriban még elég sokan éltek a régi, koncepciós pereket elszenvedett, börtönviselt pálosok közül, s példájuk megerősítette a fiatal szerzetest. Akadt az idős atyák közt, aki szőlészkedett, vagy sekrestyésként, kántorként szolgált a rendszerváltás előtt, amikor nem gyakorolhatták papi hivatásukat. A későbbi tartományfőnök, Máté Péter egyenesen "a föld alá bújt": hosszú ideig bányában dolgozott, hogy ne legyen szem előtt.
{p}
 "Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája. De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország felemelkedőben van" - írta hajdan Pázmány Péter. A magyar alapítású rend a rendszerváltás után ezért is bízott az újjáéledésben. Jelnek tekintették, hogy Márton Dénes pécsi kanonok végrendeletében a pálosokra hagyta Pécs belvárosában álló házát. Azt eladták, s így vághattak bele a szentkúti kolostor építésébe.
Egy éve, amikor lerakták az alapokat, maguk sem hitték, hogy idén elkészül a növendékház. Az építkezés költségeit ugyanis százharmincmillió forintra becsülték, s ennyit lehetetlennnek látszott előteremteni. Ám segítségükre sietett a német Renovabis Alapítvány, kaptak állami támogatást, érkeztek adományok, s a rend lengyel központja is szép summát adott, így lassan összegyűlt a pénz. Pünkösd szombatján dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek felszenteli az új kolostort, s ifjúsági találkozót tartanak. Azért is invitálják ide a fiatalokat, hogy megismertessék velük a kegyhelyet, s felkeltsék a kedvet a szerzetesi élethez.
Szerte a világon ötszáz pálos él, kilenctizedük lengyel származású. Hazánkban huszonnégy tagot számlál a rend. A magyar szerzetesek nem lengyel segítséggel, hanem saját gyökereikből szeretnének megújulni. A tágas növendékházat az a bizakodás emelte, hogy egyre több fiatal ölti majd magára a fehér csuhát, és Szent Pál rendje ismét önálló tartománnyá válhat abban az országban, ahol alapították.
- A természetfölötti iránti vágyakozás a kezdettől fogva benne él az emberben, s a szerzetes erről tesz tanúbizonyságot. Mi is használjuk a technika újdonságait, a mobiltelefont, az internetet, de lelkületében a szerzetes ugyanaz marad, mint volt ezer éve. Az Istent elsősorban a saját szívünkben, a lelkünk mélyén találjuk meg, s erre az elzárkózásban nagyobb a lehetőség. Nemcsak utazva ismerhetjük meg a világot, de a szobánk csendjében is - magyarázza Bátor Botond atya. - A világot ugyanis bensőnkben hordozzuk.
{p}
Pálos rend
A magyar alapítású ősi pálos rendnek ő az utolsó szerzetese - tartja magáról Árva Vince, Pilisszántó segédlelkésze. A gondviselés jelének véli, hogy a Pilisben élhet, éppen ott, ahol a pilisi remetékből szerveződött rend első kápolnája, később kolostora áll, s ahová Boldog Özséb sírjához zarándokolnak a hívők. A településen gyűjtésbe kezdtek azért, hogy feltárják az egykori pálos emlékeket. A rendalapító Özséb szentté avatását is kezdeményezte Árva Vince atya, aki évekig élt a pálosok Gellért-hegyi sziklatemplomában. Az idős pap úgy véli, hogy a rend mai újjáéledése már nem a magyar hagyományokból, hanem a lengyel ágból ered. A lengyelek ugyanis 1782-ben kiléptek a magyar tartományból, s önállósultak. Nézetei miatt véleménykülönbség támadt közte és szerzetestársai között, s végül a vatikáni döntés arról értesítette, hogy feloldja rendi fogadalma alól. Árva Vince atya azonban őrzi a fehér csuhát, s úgy érzi, ma is tagja a viszontagságos sorsú, többször szétszóratott szerzetesrendnek.