Temetetlen tetemek

Úgy tudják a diákok, hogy többnyire a hajléktalan vagy a hozzátartozóval nem rendelkező halottak maradnak alkalmanként temetetlenül - azaz a koporsót üresen helyezik a földbe vagy az égetőkemencébe -, s kerülnek csúszópénzért a diákokhoz, majd a formalinos kádba. Állítólag az sem számít ritkaságnak, hogy az egymásra temetések alkalmával, amikor a sírásók megnyitnak egy már meglévő sírt, jó pénzért emberi csontokat árulnak a velük kapcsolatban álló első- és másodéves, főként külföldi orvostanhallgatóknak. A nem éppen lélekmelengető ügylettel vélhetően mindenki jól jár. A diákok is, akik, ha megbuknak az anatómiavizsgán, még kétszer javíthatnak, csakhogy a gyakorláshoz, azaz a boncoláshoz és a szervek tanulmányozásához a tantermi zsúfoltság miatt nem tudnak pluszórákat venni.
És persze a hullaárusok is elégedettek lehetnek az üzlettel, hiszen az így szerzett forintokért tulajdonképpen csak egy telefonhívást kell lebonyolítaniuk a megrendelő diákkal, akinek mindennél fontosabb a sikeres vizsga.
Mint már korábban beszámoltunk róla, a debreceni boncbotrány akkor robbant ki, amikor az egyik norvég televíziós csatorna bemutatta rejtett kamerával készített, hátborzongató riportfilmjét. A felvételek szerint néhány diák engedély nélkül boncolt az éj leple alatt a Debreceni Egyetem Anatómiai Intézetének bonctermében, illetve egyes hallgatók reklámszatyrokból emberi agyakat emeltek ki. A képeken az is látszik, amint a hallgatók az albérleti szobájukban kicsomagolják a boncteremből elvitt tetemek testrészeit. Amint az Orvos-és Egészségtudományi Centrum munkatársainak a tudomására jutott a hír a norvég tévében bemutatott filmről, a centrumelnök az egyetem rektorának a beleegyezésével tényfeltáró bizottságot állított fel. A vizsgálódás része volt egyebek mellett az is, hogy a hallgatók név nélkül, kérdőíven nyilatkozhattak róla: van-e tudomásuk tiltott boncolásról s arról, hogy emberi preparátumok kerültek ki az intézetből. A Külföldi Orvostanhallgatók Szövetségének elnöke állítja, nem a Debreceni Egyetemről származnak azok a testrészek, amelyeket a norvég televízió riportfilmjében bemutatott. A diák elmondta azt is, hallott már olyasmit, hogy norvég diákok tartósított emberi testrészeket kínáltak megvételre harmincezer forintért. A medikus úgy véli, ezeket semmiképpen nem az Anatómiai Intézetből szerezték, mivel onnan képtelenség lenne egész hullákat kicsempészni.
{p}
Pontos a leltár
Sajtótájékoztatón a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a vizsgálóbizottság elnöke, Paragh György elmondta, a kérdőíven néhány hallgató jelezte, neki is van ilyen preparátuma otthon, és azt is, tud róla, hogy diáktársai rendelkeznek formalinban tartott emberi szervvel és testrésszel. Azt viszont sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta senki, hogy ezek a szervek az Anatómiai Intézet boncterméből származnának. A bizottság jelentése szerint sem bizonyítékot, sem arra utaló jelet nem találtak, hogy emberi testrészek, szervek kerültek volna ki az Anatómiai Intézetből, a leltári nyilvántartás hiánytalan. Két esztendőre visszamenőleg megnézték, hogy az Anatómiai Intézetbe korábban beérkezett tetemek és az abból készült preparátumok számszerűen megvannak-e. A belső vizsgálat további eredményeként könyvelhető el az is, hogy a tanulmányi célra felajánlott tetemek és preparátumok kezelése a vonatkozó jogi és etikai szabályoknak megfelelően zajlott a Debreceni Egyetemen.

Boncmester felfüggesztve
Harmadik megállapítása a bizottsági jelentésnek: súlyos kötelességszegést követett el az intézet boncmestere azzal, hogy hivatalos időn túl számos alkalommal hallgatókat engedett be a boncterembe. Emiatt a boncmester ellen - aki egyébként a meghallgatáson elismerte, hogy hibázott, azt azonban tagadta, hogy bármit is elfogadott volna a hallgatóktól az illegális boncolásokért - fegyelmi eljárás indult, amelyet a fegyelmi bizottság elnöke a rendőrségi nyomozás befejezéséig felfüggesztett. Korábban az intézetvezető professzor már két alkalommal is figyelmeztetésben részesítette a boncmestert, amiért a hivatalos időn túl beengedte a diákokat a boncterembe. A medikusok nagy örömére viszont az Anatómiai Intézet igazgatójának, Antal Miklós professzornak a tevékenységében nem talált szabálytalanságot a testület, ezért intézetvezetői megbízásának korábbi felfüggesztését a dékán megszüntette. (Antal Miklóst nemzetközi szintű gerincvelő-kutatásáért a sajtótájékoztatóval egy időben Akadémiai Díjjal tüntették ki.)
{p}
Nyomoz a rendőrség
Az orvosegyetemi centrumnak a fentieken túl nincs további lehetősége annak megállapítására, hogy történt-e bűncselekmény az ominózus ügyben, ezért a rektorhelyettes a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon feljelentést tett ismeretlen tettes ellen emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. A Debreceni Egyetem vizsgálatának eredményét pedig elküldte a rendőri hatóságnak, az Oktatási, továbbá az Egészségügyi Minisztériumnak. Az egyetem vezetése egyébként tervezi a nyugati országokban már jól bevált chipkártyás rendszer alkalmazását a bonctermekbe való bejutás szűrésére.
Egy neve elhallgatását kérő rendőrségi dolgozó kérdésünkre elmondta, a lapzártánkig lefolytatott rendőrségi vizsgálati adatok szerint s a meghallgatott tanúk elmondása alapján a norvég televízió riportfilmje minden bizonnyal a Debreceni Egyetem Anatómiai Intézetében készült. A bűncselekmény gyanúja azonban nem az intézet bonctermében végzett boncolásokra vonatkozik, hanem arra, hogy a kikerült emberi testrészeket és szerveket a hallgatók jogtalanul szerezték be és tartották maguknál.