Enyém, tied, övé - kié?

Sokan Kiskunhalason rettegnek attól, hogy kiebrudalják őket otthonaikból, pedig fizették a hitelrészleteket. Minden összekuszálódott a hetvenes években épített, úgynevezett Cs-lakások körül.

Hazai életTanács Gábor2005. 06. 10. péntek2005. 06. 10.
Enyém, tied, övé - kié?

Rostás László, a kiskunhalasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője meséli, hogy a 70-es évek elején a kormányzat elhatározta, felszámolja a cigánytelepeket. Ezért indították el a Cs-lakás programot, melynek lényege, hogy az akkor még megbízható jövedelemmel rendelkező, dolgozó romák ingyen telkeket kaptak a tanácstól, munkáltatói kölcsönt az őket alkalmazó vállalatoktól, kedvezményes hitelt az OTP-től, hogy szoba-konyhás, udvari vécés házakat emelhessenek.
Csakhogy sok helyen már beköltözéskor más került lakóként a házba, mint aki tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban fel volt tüntetve. Az emberek egy része nem fizette a törlesztőrészleteket, mások igen, az összevisszaságnak azonban a rendszerváltásig nem volt következménye. Ráadásul megöregedett és meghalt az a generáció, amelyik a hitelt annakidején felvette, az örökösök - olykor húszan is - pedig nem mindig tudták, hogy tartozásuk van, vagy hogy az ősök hogyan kerültek az adott házba.
Kilencvenben az OTP kezdte behajtani a kintlévőségeket. Előfordult, hogy olyan házat árvereztek, amelynek a lakója éppenséggel rendesen fizette a részletet - csakhogy a ház nem az ő nevén volt, hanem valaki másén. Oly' bonyolult helyzet állt elő, amelyet a javarészt állásukat vesztett, másodgenerációs adósoknak már nincs módjukban rendezni. Például akad, aki az utóbbi másfél évtizedben a felszínen tudott maradni, így a házat, melyet magáénak hitt, karbantartotta, felújította, de a nyilvántartás szerint az ő tulajdona nem a tatarozott otthon, hanem egy omladozó lakás. Kolompár Ferenc szülei például halálukig fizették a részleteket - gyerekeik azonban már nem. Apja a földhivatal tudtán kívül elcserélte házát, hogy közelebb lakjon a sógorához.
{p}
A Kolompárék eredeti házában lakók nem fizették a részleteket, kölcsönük biztosítéka viszont a Kolompárék által lakott Cs-lakás volt. Ezt elárverezték, egy ingatlanbefektető társaság vette meg. Azóta a Kolompár család nekik fizet lakáshasználati díjat. Pár évvel később a lakott otthonuk is kalapács alá került.
Dujmov Anikó, az Esély Cigány Módszertani Központ irodavezetője megpróbált a végére járni egy olyan család hitelének, amelyik egyelőre saját házában lakik.
- A kiskunhalasi végrehajtónak végrehajtási joga van bejegyezve egy házra. Utánajártam, hogy mennyi a család tartozása, mivel a szülők törlesztettek éveken keresztül. Kiderült, hogy nincs hitelük nyilvántartva. Jeleztem a végrehajtónak: nincs tartozás, vegye le a végrehajtási jogot. Kérte, hogy a bank ezt adja írásba. Az OTP megtagadta, holott szóban elismerték, hogy a család nem tartozik. Azt gondoltam, esetleg az OTP értékesítette a követelést más pénzintézetnek. Ha egyszer árvereznek, csak tudnia kell, hogy ki kérte a végrehajtást?
Az OTP Bank kommunikációs osztálya szerint a bank nem értékesített ilyen követelést, valamennyit számon tartja, és arról évente hitelszámla-egyenleget küld az érintetteknek. Akkor viszont marad a kérdés: a Dujmov Anikó vizsgálta ügyben miért van végrehajtási jog bejegyezve? A lakáshitelekkel kapcsolatos problémák megoldására indult egy kormányzati adósságrendezési program, mely lehetővé teszi az adósoknak, hogy a törlesztés felfüggesztését kérjék. Ehhez bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Például banki igazolást kell beadni a tartozásról.
Bor Gyula a Lares Bt. jogi képviselője. Ez a cég a Kiskunhalason elárverezett ingatlanok közül többet is felvásárolt. Szerinte a képlet a következő: emberek a hetvenes években hitelt vettek fel, és azt nem fizették vissza. S jött a kapitalizmus. A bankok kezdték beszedni a kintlévőségeket. Megjelentek olyan magánszemélyek, akik az árveréseken piaci ár alatt juthattak ingatlanokhoz, melyeket értékesítve némi haszonra tettek szert. Ők is kockáztattak: az ingatlanok lakóit nem lehet csak úgy az utcára tenni. Ezért jelenleg jelképes összegű lakáshasználati díjat fizetnek - ha fizetnek.
 Csodára vár mindenki: a lakók egy újabb lakásügyi intézkedésre, ami megszabadítaná őket a terheiktől, a vállalkozó ugyanerre - hogy végre hozzáférjen a befektetéseihez, és ne kelljen száznál is több embert az utcára tennie.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek