Erkölcs nélkül nincs tudomány!

- Mekkora divat ma a tudomány?
- Remélem, egyre nagyobb. A Mindentudás Egyetemét alkalmanként nyolcszázezer ember nézi. A tudomány a mindennapok részévé vált. Amit a környezetünkben látunk, az, a természetet leszámítva, szinte mind tudományos eredmény. Még a gazdasági profitot is a tudomány mozgatja. Az Akadémia, illetve a mi törekvésünk ezért az volt, s talán nem minden eredmény nélkül, hogy, amennyire csak lehetséges, lépjünk ki a nyilvánosság elé, mutassuk meg, hogy nem is olyan misztikus, amivel foglalkozunk.
- Öntől láthatóan nem idegen a szereplés. A tudósok nagy többsége mégis mintha jobban szeretne kutatni, s kevésbé beszélni róla, főleg nem közérthetően.
- Fiatalon a Jézus Szíve színjátszó körben, Bródy Sándor Tanító című darabjában csúfosan megbuktam mint színész, ilyen ambícióim azóta nincsenek. De hogy a munkám eredményéről beszéljek, lehetőleg érthetően, az természetes. A ma tudósa már nem egy nyirkos, sötét laboratóriumban ül naphosszat magányosan, hogy egyszer majd kilépjen felfedezésével a közösség elé. A kutatás drága, az embereknek jogukban áll tudni, érdemes volt a tudományra fordítani az esetek nagy részében tőlük származó közpénzt. Fontos, hogy észleljék, hogyan hasznosulnak a kutatások, mert hasznosulnak, ahhoz kétség sem fér.
- A Magyar Tudományos Akadémia elnöki teendői mellett miként marad elegendő ideje és igénye a gyakorlati kutatásra?
- Nem viselném el, ha kiesnék a munkából. Napi igényem, hogy része lehessek szűkebb szakmám eredményeinek, naponta muszáj oltanom a kíváncsiságomat. Lényegében ezért a kíváncsiságért lesz az ember kutató.
{p}
- És miért éppen agykutató lett?
- Kipróbáltam magam sok minden másban is. Még versenyszerűen tornásztam is, méghozzá az első osztályban. De a kíváncsiságomat az emberi agy keltette fel leginkább. Gyerekkoromtól kezdve izgatott az a titok, ami kiemel bennünket, embereket az élővilágból. Mi vagyunk az egyetlen élőlény, amely képes megfogalmazni, átörökíteni gondolatait az utódoknak. Izgatott a beszéd képességének titka. Ez pedig az emberi agy működéséhez vezetett el.
- A családban voltak tudós elődök, példaképek?
- Példaképek igen, tudósok nem. Mi egy pici faluból, Apostagról származunk. Édesapámat nagyon korán elveszítettem, anyám egyedül nevelt. Később újra férjhez ment, s így én bekerültem egy városi, polgári családba. A Sacré Coeurbe, az apácákhoz és a bencéseknél jártam iskolába, és a Fáy Gimnáziumban érettségiztem. Mindig a megfelelő lökéseket kaptam ahhoz, hogy jól válasszak, hogy lehetőleg jó kérdéseket tegyek fel, s azokra jó helyen keressem a választ.
- Sikerülhetett, mivel kutatóként már korán fontos külföldi kutatóintézetekben volt alkalma dolgozni. Soha nem gondolt arra, hogy jelentékenyebb eredményeket érhetne el, jobbak lennének a lehetőségei, ha mondjuk Amerikában maradna?
- Hívtak többször, több helyre, de mindig haza kellett jönnöm. Erősen kötődöm gyökereimhez. Azok táplálnak, s bárhová vigyen a sors, meg kell tartani őket. Soha nem feledkezhetünk meg arról, honnan jöttünk, s - Illyés Gyula nyomán - persze az is fontos, hová tartunk. Nekem Apostag, a Kertész utca 4., a Nagykúti-dűlő, a nagyszülői ház meghatározó élmény.
- Vissza is jár Apostagra?
- Tavaly voltam ott utoljára. Álltunk a nagyszüleim háza előtt, mikor kijött valaki idegen. "A Vizi sarokról jöttek?", kérdezte. A Vizi saroknak persze ma már nyoma sincs, ám a falu még mindig őrzi annak az emlékét. A család birtokai voltak arra. Szeretem a falu illatát. Sokat járok Ausztriába síelni, hegyet mászni. Amikor megüt a távoli istállószag, Apostag jut eszembe.
{p}
- Természettudós létére nagyon romantikus. Az ember azt gondolná, hogy szikár alkat, szigorú rend szükséges az ilyen típusú munkához.
- A kettő nem zárja ki egymást. Ez amúgy sem romantika, inkább a gyökerekhez való ragaszkodás. Tudományos eredményt szigorú erkölcs és etika nélkül nem lehet elérni. Gondoljon bele, a kutató az igazságot keresi, igazság nélkül nincs eredmény. Ezáltal nemcsak a végső produktum a fontos, hanem az oda vezető út is. Ezért tartom fontosnak, hogy az utóbbi időben mindez a Mindentudás Egyetemében, egy nézett tévéműsorban is látható, előadások formájában. Nemcsak az a fontos, mi az előadás végeredménye, ha van ilyen, hanem ahogy levezetjük azt az eredményt. Ez is erkölcsre nevel. Egyes kollégáimból igazi sztárok lesznek, méghozzá egy olyan teljesítmény alapján, mely megkérdőjelezhetetlen, s inkább ők váljanak példaképekké, mint a valóságshow-k szereplői, de nem akarok senkit megbántani.
- Az elején azt kérdeztem, divatos-e ma a tudomány. Ehhez képest rengeteg a panasz a kis fizetésekről, rossz kutatási körülményekről. Miként ösztönzi a fiatalokat, hogy válasszák a tudományt, s ha azt választották, maradjanak is itthon?
- A tudósoknak ma létezik egy nemzetközi piaca, amelyen a magyar tudósok még mindig nagyon keresettek, főleg Európában. Amerika elszívó hatása érvényesül, így ma Európából ötszázezer kutató hiányzik. Ez óriási lehetőség a magyar kutatóknak. Említett egy nemzeti átkot. Egyik fő feladatomnak tekintem, hogy valahogy megállítsuk azt a szörnyű hagyományt, hogy egy jó ötletet ki kell itthonról vinni ahhoz, hogy megvalósuljon.
- Ez eddig még senkinek sem sikerült.
- Trianon után nem maradt semmink, csak a tudásunk. Klebelsberg Kunó pontosan látta, mit kell tenni: fejleszteni kell az oktatást, egyetemi rendszert kell kiépíteni. Ma hasonló a feladat.
{p}
- Ha három kívánságát teljesítené valaki, mit sorolna a legfontosabbak közé?
- Először is a kormányzat hallja meg, amit mondok. Ha sikeresek akarunk lenni, egyetlen esélyünk a tehetségek felkarolása. A második az lenne, hogy szűnjön meg egy másik magyar átok, amely oly sok bajt okoz nekünk: az irigység, az ellenségeskedés. Város-falu, népi-urbánus, ilyen párt, olyan párt... Ezzel az ellenségeskedéssel szétverjük még azt is, amink van. A harmadik kívánságom pedig az lenne, hogy a Kárpát-medencei magyarság közti határok szűnjenek meg. Ez az európai közösségen belül, remélem, belátható időn belül megvalósul.
- Mi lehet az a magyar teljesítmény, amivel majd mi gazdagítjuk Európát?
- Romano Prodit, az Unió korábbi vezetőjét szeretném idézni, aki Magyarország uniós tagsága alkalmából azt mondta: Magyarország hozza majd nekünk az eredeti ötleteket és a tudást. Gondoljon csak bele, még ma is háromezer Amerikában dolgozó tudós beszél magyarul. Nem tudok úgy elmenni egy külföldi egyetemre, hogy ne találjak ott magyar professzorokat. Európának, ezt az imént más oldalról már érintettük, óriási kihívás Amerika. Ha nem akar lemaradni, márpedig nem akar, invesztálnia kell, s ez a magyar tudósoknak és az országnak, ha élni tudunk a lehetőséggel, nagy esély.
- Ez az Akadémia programja is egyben?
- Azt szeretnénk, ha a tudomány a gazdasággal is szoros kapcsolatokat építene. Jó lenne, ha a szellemi tőke a gazdaságot közvetlenül is segítené, és az eredmények hamarabb beépülnének a mindennapokba. A magyarországi alapkutatások nagyon jók, de fel kell gyorsítani az eredmények hétköznapi hasznosítását.
- Ez sokaknak nem fog tetszeni, főleg a nyugodt tempójú kutatáshoz szokott kollégái között.
- Bízom a sikerben.