Fakul az eva

Nemhogy gyerekcipőben járnak, annál is kezdetlegesebb állapotban vannak azok az elgondolások, amelyeket a kormányzat vetett fel az egyes adófajták változtatásáról - nyilatkozta lapunknak egy adószakértő az új adózási formákról. A megpendített hírek szerint a kormány az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) helyett/mellett bevezetné az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), az eva-kulcsot 15-ről 21 százalékra emelné, egykulcsos lenne a személyi jövedelemadó (szja), az adóbefizetésekre bevezetné az egyszámla-rendszert, az általános forgalmi adót pedig 19 százalékra csökkentené. Hogy valóban csak kezdeti állapotban vannak a különféle tervezetek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyszámla-rendszer bevezetését - mely szerint a mostani hatféle számla helyett egyetlenegyre kellett volna befizetni a cégek különféle terheit - máris lesöpörte az asztalról a tárca, helyette a háromszámla-rendszer bevezetését tartaná elfogadhatónak. Ha a kormánynak az a célja, hogy az új adóformák bevezetésének ötletével a közvéleményt tesztelje a választások előtt, akkor valószínűleg nem jár jól, hiszen széles társadalmi rétegeket érintenek a változtatások, és nem feltétlenül előnyösen - vélekedik az adószakértő. Az egykulcsos szja minden bizonnyal kemény vitákat vált ki - mivel a 21 százalékos kulcs vélhetően a magasabb jövedelműeknek kedvez -, és azokat érintené hátrányosan, akik jövedelme nem éri el az évi egymillió forintot. Az egykulcsos szja-rendszerben megadóztatnák a tőke- és kamatjövedelmeket, és a kedvezmények nagy valószínűséggel megszűnnének. Ennek ötlete azért is meglepő, mert korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök így nyilatkozott: "Elhűlve állok a javaslat előtt (...), hogy tudniillik ugyanannyi legyen az adófizetési kötelezettsége egy takarítónőnek, mint egy bankelnöknek."
Ennek tükrében az eva 21 százalékra emelése - az eddigi 15-ről - aligha vált ki lelkesedést az érintettek körében. Egyelőre persze az is tisztázatlan, hogy ki maradna az eva-körben, ki kerülne az ekho hatálya alá, és hogy ennek megválasztása önkéntes alapon működik-e vagy sem. Könnyen meglehet, hogy a kisvállalkozók a nagyobb haszon reményében ismét "számlagyűjtési és -vásárlási akciókba" kezdenek, amiből tisztességesen megélni eléggé bajos.
{p}
A kormányzat a társasági adó ötszázalékos emelkedésével párhuzamosan csökkentené az iparűzési adót kettőről egy százalékra. Az eva-alanyok azonban rosszabbul járnának, hiszen az áfa-kulcs csökkenése, az eva-kulcs növekedése duplán hat rájuk. Az ekhóról végeredményben egy biztosat lehet tudni a kormány és az érintett szervezetek egyeztetése előtt: 35 százalékos teherrel jár majd. Ez fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatási, az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a nyugdíjjárulékot és a magánpénztári tagdíjat. A kedvező adómérték másfelől viszont azt jelenti, hogy az ekho alanyai csökkentett mértékű szolgáltatásokra lesznek jogosultak: táppénz és fizetett szabadság igénybevételére nem jogosultak.
Az ekho az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a  következőképpen működne: a munkát a megbízási vagy vállalkozói szerződés alapján elvégző kiszámlázza az áfával növelt összeget, a "foglalkoztató" pedig visszaigényli az áfát, és az áfa nélküli (nettó) összeg után befizeti a harmincöt százalékos ekhót. Az ekho alapja a kiállított számla áfával csökkentett összege. A minimálbér közterheit minden százezer forint után be kellene fizetnie a munkáltatónak (egyes szakértők szerint átháríthatja az alkalmazottjára, aki annál rosszabbul jár, minél többet keres). Százezer forinton túl az ekho lényegesen kedvezőtlenebb forma, mint az eva. Az eredmény végül az lesz, hogy a vállalkozóra kétszer-háromszor nagyobb terhet rónak, mint eddig, cserébe pedig csökkentik a jogosultságait. Az új adótervezet új jogviszonyt teremtene, mivel a munkavállalói és a vállalkozói jogviszony között félúton áll. Kik vehetnék igénybe? Még ezt a kérdést is homály fedi. Elképzelések persze vannak, melyek szerint csak színészek, rendezők, filmrajzolók, operatőrművészek, zenészek, írók, előadók, festők, karikaturisták, rézkarcolók, színpadi díszlettervezők, restaurátorok, mozgástervezők, látványtervezők, hangszerelők, építőművészek, művészoktatók, újságírók, fotóriporterek és más hasonló, szellemi alkotásokat létrehozó magánemberek. A felsoroltak alapján ez mintegy háromszázezer embert érintene.
Csakhogy az elképzelés jelen formában alkotmányellenes Kolláth György alkotmányjogász szerint. Úgy véli, az ekho ötlete kiváló, de még kidolgozatlan, a bevezetés kényes kérdés, mert ha bárki választhatja, akkor nincs gond, de ha bizonyos szakmákban előírják vagy legalábbis kikényszerítik az alkalmazását, más szakmák gyakorlóit pedig kizárják ebből a körből, az nyilvánvalóan alkotmányellenes.