Ipari parkos látlelet

Minden harmadik hazai ipari parktól (IP) előbb-utóbb visszavonná a pályázattal elnyert címet a gazdasági tárca. Simontornya volt az első, amelytől az idén - saját kérésére - elvették, s ezután várhatóan Pécel következik a sorban. Sikersztori vagy kudarcok sora az ipari parkok története? - erről kérdeztük az Ipari Parkok Egyesületének elnökét, Rókusz Lajost.

Hazai életCsászár Jenő2005. 06. 10. péntek2005. 06. 10.
Ipari parkos látlelet

- Az országban 165 IP működik, ezekben mintegy száznegyvenezer munkahelyet teremtettek, s itt állítják elő az exportra szánt hazai termékek csaknem harmadrészét. Az eredményességet a számok igazolják - véli az elnök -, a parkokba fektetett minden forint ugyanis 46 forintot fial. Az IP számos előnnyel szolgál: az adott infrastruktúra és a hozzáértés megrövidíti a befektetők letelepedését, hatékonyabbá teszi a termelést, s a szolgáltatások révén a helybeli kisvállalkozások is olcsóbban működhetnek. Olyannyira sikersztorit írunk - Rókusz Lajos szavai szerint -, hogy a hazai szakembereket felkérték, mutassák be az Európai Unió gazdasági és szociális bizottsága előtt az ipari parkok magyar modelljét.
- Ahhoz, hogy egy ipari park életképes legyen egy kisebb településen, bátor emberek kellenek, akik hisznek benne, hogy ott, az isten háta mögött is történni fog valami. Ezt mutatja Tiszaújváros, Nyíregyháza, Békéscsaba vagy Szentgotthárd jó példája - mondja az egyesületi elnök. Azt persze nem tagadja, hogy emellett egyéb adottságok is szükségesek: jó, ha van a közelben autópálya, repülőtér. A települések elszántságát mutatja, hogy Komárom városa - ahol háromezer főnek biztosít munkát a Nokia - saját erőből ötszázmillió forintot költött az ipari parkja fejlesztésére, miközben a hazai ipari parkok évente összesen hétszázmillió forint támogatást kapnak az államtól.
- Az ipari park címet odaítélő bizottságnak körültekintőbben kellene megvizsgálnia, adottak-e a feltételek egy településen az ipari park kialakításának - véli az elnök. A helybeliek elszántsága olykor a közlekedési nehézségeket is ellensúlyozhatja. Erre a bezárt cementgyáráról elhíresült Bélapátfalva a példa. Az egykori gyár területén hetvenhektáros ipari parkot létesítettek, melyben 24 - részint helybeli - vállalkozás települt be, s közel háromszázötven embert foglalkoztatnak. A Heves megyei település fejlődését szolgálja, hogy időközben elnyerte a városi rangot.

Ezek is érdekelhetnek