Köszöntjük, Elnök Úr!

A koalíció másik pártja, az SZDSZ nem szavazott, így a "parlamenti matek" szabályai szerint már úgyszólván biztos volt Sólyom László győzelme.
Az új államfő alkotmányjogász. Számos korábbi tevékenysége, feladata közül a két legismertebb, hogy a rendszerváltás egyik meghatározó személyiségeként részt vett az állampárttal folytatott egyeztetéseken, majd 1990-98 között ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Emiatt sem lehet véletlen, hogy keddi beiktatását követő első megnyilatkozásaiban két fő mondandót emel ki. Az egyik a demokrácia szabályainak, az alkotmány betűjének és szellemének maradéktalan betartatása. A másik pedig a nemzet egységének megtestesítése, amelyen belül az elnök "...szótlanul is adjon példát, és sugározza a helyes mértéket. Az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja".
A magyar köztársasági elnöknek meglehetősen széles a jogköre. Megbízást ad a választások után a kormányalakításra, törvényeket terjeszthet elő vagy éppen adhat vissza felülvizsgálatra, ő a hadsereg főparancsnoka, bármikor felszólalhat az Országgyűlésben, elítéltek kegyelmi kérvényéről dönthet. Érdekes helyzet következik be Sólyom László hivatalba lépésekor: az elnökre vonatkozó  alkotmányos szabályok megalkotásában egykor maga is részt vett.