Miért pont Albert Györgyi?

Akad, aki szerint kíméletlenül őszinte, kitárulkozó személyiség. Mások szerint elkényeztetett nő, akinek csak megszületnie volt nehéz, mégis nyavalyog. Az ismert újságíró, Albert Györgyi indulatokat kelt a depressziójáról írt könyvével. Szeretik vagy utálják, mint ahogy ő is imádja vagy gyűlöli az életet.

Hazai életCsászár Jenő2005. 06. 17. péntek2005. 06. 17.
Miért pont Albert Györgyi?

- Hogyan viseli, hogy ilyen szélsőséges érzelmeket vált ki az emberekből?
- Aki a médiában dolgozik és kellően exhibicionista, vagyis szereti magát megmutatni, annak az a legfontosabb, hogy valamilyen hatást váltson ki. Akármilyet. Teljesen mindegy, hogy azért olvassák a kötetemet, mert kedvelnek, vagy azért, mert nagyon ellenszenves vagyok.
- Ez szakmailag persze igaz, az ember mégis nehezen viseli, ha ki nem állhatják...
- Persze, én is azt szeretem, ha szeretnek. Ha visszagondolok az elmúlt éveimre, egyetlen dicséretre sem emlékszem, amit a munkámra kaptam. Viszont minden sorát megjegyeztem a becsmérlő kritikáknak. Éppen ez a depresszió lényege. Az ember szivacsként szívja magába a negatívumokat.
- Ahogy mondani szokás, az élet egy fél pohár víz. Rajtunk múlik, hogy félig üresnek vagy félig telinek látjuk.
- Geszti Péterrel, akivel egy napon születtünk, testvérnek fogadtuk egymást. Péter az az ember, aki számára mindig félig tele van az a bizonyos pohár. És én vagyok az, akinek örökösen félig üres.
- A könyvnek ezt a címet adta: Miért pont én? Mitől függ, hogy kit talál meg a mélabú?
- Ha ezt tudnánk! Ott van például Sting, aki a világ egyik leggazdagabb rockénekese. Kiegyensúlyozott házasságban él, van négy gyönyörű gyereke, és közben depressziós. A nagyon érzékeny, művészi hajlamú emberek sokszor hajlamosabbak a depresszióra, de ennek az ellenpéldája is igaz. Láttam már nyolcvanéves parasztbácsit is, aki ezzel a bajjal küszködött. Ez egy betegség, amely nem válogat. Engem tizenegy éve talált meg, a második, viharos házasságomban. Olyan dührohamaim voltak, hogy az esküvői csokrom a kukában landolt, a menyasszonyi ruhámat  pedig miszlikbe vágva gyújtottam fel a hajópadlós lakásban.
- Alaposan beleásta magát e kórkép elméletébe. Segít ez valamicskét?
- Nem szültem még, s úgy tűnik, az anyaságról végképp le kell mondanom. Mégis az a hasonlat jut eszembe: ha mindent tudnék a fájdalommentes szülésről, attól még egyáltalán nem biztos, hogy kínok nélkül hoznám világra a gyerekem. Annak érdemes sokat tudni a lelki nyavalyájáról, aki tud magán segíteni. Ennek ellenére ismertem egy kiváló, elismert pszichiáterprofesszort, akit a depressziója kergetett a halálba.
{p}
- Három házasság, fél tucat öngyilkossági kísérlet, ugyanennyi abortusz - minderről meghökkentő kitárulkozással ír. Ahogy a gyógyszer-alkohol "koktéljairól", az állapota megalázó mélypontjairól is. Mire szolgál mindez?
- Nyíltan vállalom a bajomat. A terápia része, hogy kiírom magamból a problémáimat. Az őszinteségnek, remélem, lesz annyi haszna, hogy sokan megismerik ezt a kórt, s talán csökkennek az előítéletek. Aki cukorbajos vagy infarktusa volt, azzal megértően, együttérzően bánik a társadalom, a pszichiátriai betegekre azonban szörnyű bélyegeket süt. Ezt igazságtalannak érzem.
- Vigasztalhat valakit ez az írás?
- Mondhatnám, hogy a sorstársaimat igen. Ugyanis láthatják, hogy egy ismert emberrel is megtörténhet mindaz, ami velük. Ám a depressziós igencsak önző lény, jóformán semmit nem fogad el abból, ami a külvilágból feléje árad. A hozzátartozóknak azonban, akik maguk is rengeteget szenvednek, megkönnyebbülést hozhat, ha ráébrednek, nincsenek egyedül a sorsukkal. S ne érezzenek bűntudatot akkor sem, ha nem sikerül visszarántaniuk szerettüket a depresszió örvényéből.

Hogyan csap le a depresszió?
Nemessúry Judit pszichiáter: - Az első jelei az alvászavar, lehangoltság, feszültség, örömtelenség, szorongás, a figyelem zavara. A páciens sötét szemüvegen át látja a világot. E tünetek észlelésekor érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszerek nélkül ugyanis az esetek zömében lehetetlen kilábalni a bajból. Magyarországon a becslések szerint egymillió depressziós él, a betegek negyven százaléka azonban nem kezelteti magát. A kórkép súlyos formát is ölthet, elmebetegségbe torkollhat, hallucinációkkal járhat. Az öngyilkosok hetven százaléka a depressziósok köréből kerül ki.

Siker és a létezés terhei
Latinovits Zoltán, Szécsi Pál, Karinthy Ferenc - sorolhatnánk a hírességek sorát, akiknek életét ugyancsak a depresszió rontotta meg. Nem volt elég semennyi siker, ünneplés, ami elviselhetővé tehette volna számukra a létezést. Hullámzó kedély, levertség vagy dührohamok, alkohol - így teltek mindennapjaik, egészen a tragikus végig. A depressziós az az ember, aki, ha virágillatot érez, máris a koporsót keresi - tartja a fekete humor. Szécsi Pál temetésén ötezren sírtak, de a barátok szerint őt az sem vigasztalta volna, ha mindezt láthatja. Ugyanis el sem hitte volna, hogy miatta jöttek ki...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek