Rendőrtoborzó romáknak

Eljött Csányi Klára, a Belügyminisztérium (BM) esélyegyenlőségi főosztályvezetője, s meghívták a helyi kisebbségi szervezetek vezetőit is. A rendezvény célja ugyanis az volt, hogy minél több roma fiatalt nyerjenek meg a rendőri pályának. Az utóbbi tizenöt évben több ilyen akciót indított a BM, egyelőre azonban sem az ingyenes képzés, sem az ösztöndíj, sem a későbbi biztos megélhetés vonzereje nem bizonyult elégségesnek. Ma nem az a probléma, hogy nincs elég rendőr - hiszen az állomány átlagéletkora 27 év, s csupán négy százalékuk hagyja el a pályát -, már nőből is akad elég (minden harmadik rendőr a gyengébb nemhez tartozik), az etnikai kisebbség aránya azonban továbbra is elenyésző.
Hogyan csábítják a romákat a fegyveres testületekhez? Júliusban pályára irányító táborba invitálják őket Adyligetre, ahová a 11. és 12. évfolyamon tanuló középiskolásokat, illetve a 24 évesnél fiatalabb érettségizetteket várják. Jelentkezni július 8-áig lehet a helyi kisebbségi önkormányzat ajánlásával. Szeptembertől pedig érettségi előkészítőt szerveznek a romák számára.
A kisebbségi vezetők mégsem bíznak benne, hogy a fiataljaik megrohamoznák az egyenruhás állásokat.
- Sok fiatal eleve elesik ettől a lehetőségtől, ugyanis a rendőriskolába fel sem vehetnek  olyasvalakit, akinek közvetlen hozzátartozója, szülője, testvére bűnöző életmódot folytat. Magam ezzel nem értek egyet, ugyanis senki sem felelős a rokonai tetteiért. Ilyenkor csak egy körültekintőbb környezettanulmány tisztázhatja a családon belüli viszonyokat - vélte Rostás László. Az Országos Cigány Önkormányzat belügyminisztériumi referense szerint oldaná a társadalmi előítéleteket, ha minél több roma dolgozna a fegyveres testületekben.
{p}
- A cigányok jó része megijed, ha meghallja a rendőr szót - magyarázta Berkes Elemér, a Heves Megyei Cigány Önkormányzatok elnöke. Tudomása szerint a megyében mindössze négy roma rendőr szolgál. Egyikük éppen azért kereste meg a kisebbségi elnököt, mert úgy érezte, származása miatt hátrányos helyzetbe került a testületen belül. Ezért is történhet meg, hogy a rend roma őrei olykor "átesnek a ló túlsó oldalára", azaz még keményebben szorongatják a cigány bűnözőket. Akadnak azonban, akik sikerrel veszik az akadályokat.
- Kalandvágyból választottam ezt a pályát jó húsz éve - mesélte Lólé Mihály. A Heves Városi Rendőrkapitányság főtörzszászlósa később rájött, hogy a valóság más, mint az akciófilmek világa. Az első években a rendőri ezredben kipróbálta a főváros legkeményebb részeit, gyakran vezényelték például a "nyóckerbe", azaz a Rákóczi tér könyékére. Később hét és fél évet húzott le körzeti megbízottként két, bűnözőiről hírhedt dél-hevesi faluban, Átányban és Kömlőn, ahová sok kollégája be sem merészkedne. Akadt néhány nagy fogása is: Tarnabodon például egy szerelemféltésből elkövetett gyilkosság után forró nyomon kutatva úgyszólván azonnal elfogta a tettest. Nem csoda, hogy kétszer választották az év rendőrévé Hevesen.
- A jó közrendőr mindig pszichológus egy kicsit - adja át tapasztalatát Lólé Mihály. - Magam is a helyi cigánytelepen nőttem fel, ismerem a városban élő romákat. A törvény mögöttem áll, ha kell, hízelgéssel, ha kell, szigorúsággal szerzek érvényt a szavamnak. Néha persze odavágják, hogy én is cigány vagyok, miért hiszem magam különbnek... Ilyenkor csak az erősebb kutya elve győzhet: megmutatom, hogy nem ijedek meg a saját árnyékomtól - mondta a főtörzs.
Lólé Mihály mégsem bízik benne, hogy sok hevesi fiú követné a példáját. Évtizedek teltek el úgy, hogy a több száz családnak lakhelyet adó Dankó-telepen egyetlen fiatal sem szerzett érettségi bizonyítványt. Anélkül pedig már nem adják a mundért.