Tízmilliók egy-egy műhibáért

Évente háromszáz-háromszázötven pert indítanak a betegek a kórházak ellen, állítván, hogy állapotuk romlásáért az orvos okolható.

Hazai életHardi Péter2005. 06. 17. péntek2005. 06. 17.
Tízmilliók egy-egy műhibáért

Bár a keresetek többségét a bíróságok elutasítják, egyre több pert nyernek meg a betegek - a kórházak pedig fizetnek, néha több tízmillió forintot. A kérdés most már csak az, hogy miből gazdálkodják ki a tetemes összeget.
Kézenfekvő volna, hogy a biztosítók állják a bírságot, ám ez nincs így, ugyanis egyre kevesebb társaság köt szerződést a kórházakkal, s akkor is legfeljebb ötmillió forintra. A megoldás csakis az lehet, hogy a fenntartó, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a költségekbe beépíti a műhibaperek által megítélt összegeket, állítja Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Vegyünk a példa kedvéért egy átlagos helyzetben lévő kisvárosi kórházat valahol Magyarországon. Az átlagos helyzeten azt értem, hogy nincs ugyan eladósodva, ám költségvetése egyre szűkösebb, minden forintnak megvan a helye.
S ekkor egy kártérítési per formájában beüt a krach.
Tegyük fel, hogy csaknem tíz esztendeje az egyik szülész-nőgyógyász szakorvos hibát vétett. Nem veszi észre, hogy a magzat Down-kórban szenved, ezért erről a szülőket sem tudja tájékoztatni, akikben így fel sem merül a döntés lehetősége, vállalják-e gyógyíthatatlan gyermeküket vagy sem. A baba megszületik, a szülők hazaviszik, s néhány hónap múlva észlelik: valami nincs rendben. Amit lehet, megtesznek a kislányért, járnak vele a kezelésre, tornáztatják, igyekeznek kihozni a kicsiből, amit lehet. Költségük persze tetemes, a gyógyszerek, a kieső munkaidő, az utazás, egyebek...
S ekkor ügyvédhez fordulnak (vagy egy ügyvéd fordul őhozzájuk, nem is tudom, a történetnek ezt a részét homály fedi). Annyi viszont bizonyos, hogy nem sokkal az elévülési határidő - öt év - lejárta előtt fordultak bírósághoz, s követelnek kártérítést a kórháztól. Kamatokkal és azoknak is a kamataival együtt több tízmillió forintot.
{p}
A Legfelsőbb Bíróság a műhiba tényét megállapította, most már csak a fizetendő összeg nagysága kérdéses. A döntés nyárra várható.
De van még egy kérdés: miből fog fizetni a kórház? Hiszen, mint említettem, minden forintnak megvan a helye. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: fizet a biztosító.
Sajnos nem fizet.
Azaz fizet, ám legfeljebb ötmillió forintot. Ekkora összegre volt hajlandó szerződést kötni.
Az orvosok a lehetetlen helyzetben önkéntes kártérítési alapot hoztak létre. Teszik mindezt a munkahelyük védelmére, nehogy csődbe jusson az intézmény, mivel az akár a bezárásához is vezethet.
Dénes László, a mohácsi kórház főigazgatója - mert a történet itt esett meg - az ügyről az ítélethirdetésig nem kíván nyilatkozni lapunknak. Azt azonban kijelentette, hogy a kártérítési perek összegével már bárhol Európában kiegyeznének a betegek. Ez rendben is van - ha valakit kár ér, legyen jogosult a térítésére -, ám akkor az egészségügybe tett összegeknek is európaiaknak kellene lenniük.
- Tipikus eset - jelenti ki Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, amikor elmesélem neki a történetemet. - Nincs olyan kórház, amelyikben ne fordulhatna elő szakmai tévedés vagy eljárási hiba. De nemcsak az orvosi, hanem bármelyik szakmában.
- Csakhogy itt akár a beteg életébe is kerülhet a tévedés...
- Természetesen, csupán azt kívántam jelezni, hogy az orvosnak, pontosabban a munkáltatójának adott esetben fizetnie kell a szakmai hibájáért, míg egy tanárnak, rendőrnek vagy éppen papnak nem.
{p}
- Mely osztályokat perelik a leggyakrabban?
- A szülészeti-nőgyógyászati, a baleseti sebészeti, pszichiátriai osztályt gyakrabban, a belgyógyászatot ritkábban.
- Miért éppen ezeken az osztályokon vétenek a legtöbbször az orvosok?
- Talán azért, mert itt kell a leggyorsabb döntéseket hozni, s mert egy rossz döntésnek itt lehet a legsúlyosabb következménye. Azonnal műtsenek-e egy sérültet, vagy halasztva? Császármetszéssel jöjjön világra az újszülött, vagy természetes úton?
- Hallani azonban bennfelejtett törlőkendőkről, mandulaműtétben elvérzett kisgyerekről, túlaltatott betegekről is.
- Ilyesmi sajnos a legjobb egészségügyi helyzettel rendelkező országokban is előfordul. Statisztikánk - minden húszezredik mandulaműtött elvérzése és minden negyvenezredik beteg túlaltatása -, nem rosszabb, mint a nyugati országoké.
- A büntetésnek azonban, gondolom, visszatartó hatása is van.
- Természetesen. S egyben megtanítja az orvosokat arra, miképpen védekezhetnek az alaptalan vádaskodás ellen.
- Sok ilyennel találkoznak?
- Sajnos igen. Egyes ügyvédek mintha erre szakosodnának. Hallani olyan esetről is, hogy a megítélt öszszeg negyven százalékáért vállalják a beteg képviseletét. Mint az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, magam is számtalanszor tapasztalom, hogy bejön egy beteg hozzátartozója avval, hogy ha nem fizetünk néhány milliót, feljelent bennünket.
{p}
- Hogy tudnak az ilyesmi ellen védekezni?
- Ilyenkor azonnal a rendőrségre küldöm az illetőt, ám hozzáteszem, hogy ha netán nem tudná bizonyítani állítását, akkor a megvádolt orvos szintén jogi úton fog elégtételt kérni. Egyébként mindent, ami szükséges, aláíratunk a beteggel, s az sem árt, ha tanúja is van egy-egy kezelésnek.
- Egyébként évente hány műhibapert indítanak az országban?
- Háromszázat-háromszázötvenet. Többségüket elutasítják, bár az igazsághoz tartozik, hogy egyre többet nyernek meg a betegek. Lehetőség van a peren kívüli megegyezésre is, ám ennek az a veszélye, hogy lepaktálással vádolhatják meg az intézmény vezetőjét.
- Miért nem kötnek a kórházak biztosítást magasabb összegre?
- Kötnének, de a biztosítók egyre-másra vonulnak ki erről a területről, ráadásul legfeljebb ötmillióig hajlandóak állni a cechet.
- Akkor tehát mégis csak a kórházaknak kell lenyelniük a békát.
- Ez azonban nem megoldás. Egyrészt a fenntartónak, az önkormányzatnak, a minisztériumnak, másrészt a finanszírozónak, Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak be kellene építeni a költségekbe a műhibaperek által megítélt összegeket. Jogszabályt is kellene módosítani, meg kellene határozni a megítélhető összegek felső határát. Mert a kórházak természetesen bármekkora összeget kifizetnek, ha a jogerős ítélet erre kötelezi őket, ám az erre fordított összeget a gyógyításból kell elvonni. Ennek pedig végső soron a betegek látják a kárát.
- Mennyiből lehetne megoldani a műhibaperek okozta gondot?
- Legfeljebb kétmilliárd forintból. De lehet, hogy még sokat is mondtam.

Ezek is érdekelhetnek