Beköltözött életünkbe a terror

A világ városaiból érkező, robbantásokról szóló tudósításokból hazánk mind ez idáig kimaradt. Ám így lesz ez ezután is? Kérdéseinkre Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő politikai államtitkár válaszolt.

Hazai életHardi Péter2005. 07. 29. péntek2005. 07. 29.
Beköltözött életünkbe a terror

- Úgy tűnik, lassan mindennapossá válnak a terrortámadások. Hol a folyamat vége?
- Csak annyi bizonyos, hogy hosszabb távra kell berendezkednünk. Hiába szenvedtek érzékeny veszteséget a terroristaszervezetek, tartalékaik jelentősek.
- Honnan az erejük?
- Vakhitüket korszerű technikával párosítják, ráadásul azt sem lehet pontosan tudni, mit akarnak.
- Semmilyen célt nem jelöltek meg?
- Csupán annyit állítanak, hogy a nyugati civilizáció, a keresztény-zsidó értékek ellen harcolnak. Az iszlám szélsőségesek számára elfogadhatatlan a más kultúrákkal épített kapcsolat.
- Úgy tudom, a Korán nem tiltja az efféle kapcsolatokat.
- Valóban, az iszlámon belüli szűk, radikális réteg a hangadó. Akik e vélt cél érdekében a terrort is igazolhatónak tartják, azoknak a száma elenyésző a több mint egymilliárdos iszlám közösségéhez viszonyítva. A vérmesek egyébként azokat a mohamedánokat is ellenségnek tekintik, akik nem hasonlóképpen látják a világot, mint ők. Nem véletlen, hogy a terror legtöbb áldozata az iszlám követője, mint például legutóbb Egyiptomban.
{p}
- Hová sorolhatók a Magyarországon élő iszlám hívők?
- Nálunk egy néhány ezres közösség él, tagjainak túlnyomó többsége semmiféle radikalizmust nem fogad el, saját egzisztenciáját építi, s távol tartja magát a terroristáktól. Ők hazánk lojális állampolgárai.
- Hogyan kerültek Magyarországra?
- Többségük évtizedek óta nálunk él, itt alapítottak családot, itt vállaltak munkát.
- Milyen munkát?
- Sokuk itt szerezte a diplomáját, s szakmájában dolgozik, de vannak közöttük más szakmát űzők, például pénzváltók is.
- Az ő tevékenységük legális?
- Egy részüké igen, más részüké nem.
- Akiké nem, azoknak miért nem számolják föl a tevékenységét?
- Rejtő Jenőt szeretném idézni: nem lehet minden pofon mellé egy-egy rendőrt állítani. Egyébként nem túl jelentős a tevékenységük, s a világon mindenütt jelen vannak.
- Pedig nem hinném, hogy olyannyira bonyolult rendészeti feladat volna véget vetni a tevékenységüknek. Nehéz például átvágni a Keleti pályaudvar egyik-másik részén úgy, hogy ne ütköznénk beléjük. Az az érzése az embernek, hogy a stiklijeiket elnézve mintha általuk is gyűjtenek adatokat a magyarországi iszlám hívőkről.
- Erre a feltételezésre nem kívánok reagálni.
- S mit lehet tudni egy bizonyos belvárosi fogorvosról, akit egy évvel ezelőtt vettek őrizetbe?
- Szakkifejezéssel élve esetében azonnalos intézkedésre volt szükség, mivel éppen abban az időszakban kaptunk jelzéseket róla, amikor az izraeli államelnök látogatott hazánkba. Később az információk nem bizonyultak valósnak.
- A pesti flaszteren azt hallani, ő hangolja össze a pénzváltók tevékenységét.
- Az ilyen feltételezéseket sem kívánom kommentálni. Ellenben egy pécsi orvosról egyértelműen bebizonyosodott, hogy pénzeli a Hamaszt. Őt végül kiutasították az országból.
- Úgy tudom, az illető avval védekezett, hogy csupán néhány százezer forintról volt szó, s a Hamasznak a szociális kiadásaira utalt át pénzt, nem a politikaira vagy a katonaira.
- Valóban van a Hamasznak szociális szárnya is, ám hogy a pénzt a palesztin gyerekek megsegítésére fordítja-e vagy sem, esetleg egy öngyilkos merénylő családjához jut végül, az ellenőrizhetetlen. A férfi egyébként minden jogi fórumot igénybe vett, hogy a döntést megváltoztassák, ám hiába.
{p}
- Említette a több évtizede Magyarországra telepedett külföldieket. Sokat hallani arról, hogy közülük kerülhetnek ki az úgynevezett alvó terroristák, vagyis akik betagolódtak a társadalomba, s türelmesen várnak az utasításra, amikor is ébresztőt rendelnek el számukra... Mint ahogy a londoni merénylők esetében is történt.
- Az ilyesmit nem úgy kell elképzelni, hogy egy reggel megérkezik a központból az üzenet, aztán hajrá. Sokszor elég az Al-Dzsazira hírtelevízióban elhangzó buzdító beszéd: "minden hívő kötelessége bosszút állni a rajtunk esett sérelmekért", esetleg az abban elrejtett kódolt üzenet.
- Végül is fenyegeti-e Magyarországot terrortámadás?
- Ilyesmiről nincs tudomásunk.
- A határon átszivárogva sem érkezhetnek hozzánk robbantási szándékkal?
- Érkezhetnek, s ez valóban nagyobb veszély is lehet. Leginkább a délszláv térségben élő iszlám közösségekből érkező terroristákra kell odafigyelnünk.
- Pedig e közösségek megmaradását a délszláv háború idején békefenntartókként és NATO-tagként Magyarország is segítette.
- Az ott élő iszlám közösségbeliek ezt bizonyára nem is felejtik el, ám soraikból is kikerülhetnek olyan terroristák, akiket más logika vezérel.
- Mivel járna, ha a kis valószínűség ellenére mégis támadás következne be?
- Természetesen erre az esetre is kidolgoztunk terveket. Szükség esetén például lehetőségünk van a mobilhálózatok átmeneti megbénítására.
- Erre miért van szükség?
- A terroristák, szervezettségüket bizonyítandó, sorozatban szoktak robbantani. S mivel a bombákat mobilhívással is működésbe lehet hozni, az első robbantást követő további detonációkat tudjuk megakadályozni ilyen módon. A felderítés céljával az e-mail-küldeményeket visszamenőleg is ellenőrizhetjük. S szorgalmazzuk például a térfigyelő rendszer minél szélesebb körű kiépítését, bizonyos időre a felvételek megőrzését is.
- Ez ellen tiltakoznak a jogvédők.
- Megértem őket, hiszen szerintük a szabadsághoz való alkotmányos jog sérül ezáltal. Az alaptörvény azonban a biztonsághoz való jogunkat is garantálja, ezt pedig a terroristák veszélyeztetik. Ezért vagyunk kénytelenek korlátozni a szabadságjogokat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek