Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Elfogadta hétfői ülésén a parlament az alkalmi munkavállalás legalizálásáról szóló törvényt, mely szerint, ha a magánszemély munkáltatóként alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat valakit, a közteherjegy 75 százalékát személyi jövedelemadó-kedvezményként veheti igénybe. Ez vonatkozik a napszámosokra is. Változnak a vendéglátó-ipari dolgozókat érintő terhek is. Az eddig adómentes felszolgálási díj és borravaló után a munkáltató 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot fizet, mely tartalmazza a 4,5 százalék magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is.
Az utóbbi hetek az újabb és újabb adótervek bejelentésével teltek. A két héttel ezelőtti elgondolások egy része máris "elavult", vagy éppen további módosulásokon megy át.
A most napvilágra került elképzelések szintén tervezetek, hiszen - ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott - a kormány szeptemberben nyújtja be a törvényjavaslatot a parlamentnek. Azután kezdődik a parlamenti vita, és ki tudja, mi lesz még addig, amíg elfogadják az egyes javaslatokat, s azok törvényerőre emelkednek. Tény, hogy a magyar adórendszer elavult, változtatásra szorul, de sokakban felmerül a kérdés: miből finanszírozza az államkassza (pontosabban honnan vesz el az egyik kezével, hogy a másikkal adni tudjon) a tervezett változtatásokat.
Talán az egyik leglényegesebb döntés, hogy a több százezer vállalkozót érintő eva (egyszerűsített vállalkozói adó) kulcsa a számos rémhír ellenére mégsem emelkedik, hanem marad az eredeti, 15 százalékos. Valószínűleg elemzők figyelmeztettek, hogy a változtatás hatására mindenki kilépne az evá-ból, s a korábbi, számlagyűjtögetési (elszámolási) módszerrel rosszabbul járna az állam. A sokat emlegetett ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) bevezetéséről továbbra sincs kiforrott elképzelés. Ez az adózási forma a művészeket, újságírókat, biztonsági őröket érintené, hogy a kényszervállalkozás helyett valamilyen átmeneti "formában", de mégsem alkalmazotti minőségben adózhassanak.
Kezdetektől tudott, hogy az iparűzési adó nem EU-konform, mivel rajtunk kívül sehol a világon nincs olyan adónem, amely az árbevétel függvénye, és nem a nyereségé. A jelenlegi elgondolások szerint ezt két éven belül átalakítják, az iparűzési adó levonható lesz a társasági adóból. A társasági adó tíz százalékra csökken, de csak akkor, ha más kedvezményt nem vesz igénybe az adózó, és minden alkalmazottja után legalább a minimálbér kétszeresét alapul véve fizeti a járulékokat.
Új mozzanat, hogy jövőre már képzettséghez kötik a minimálbért. Akiknek csupán alapképzettségük van, 61 ezer forintot, középfokú végzettséggel a zsebükben 70 ezer forintot, a diplomások minimum 77 ezer forintot kapnának.
A személyi jövedelemadó (szja) adókulcsplafonját jövőre 38-ról 36 százalékra csökkentik. Az elképzelések szerint az szja alsó jövedelemküszöbét (itt 18 százalékos az adókulcs) öt év alatt a jelenlegi másfél millió helyett hárommillió forintra emelik.
A mostani, 29 százalékos társadalombiztosítási járulék 2007-ben három, 2009-ben két százalékkal csökkenne.
Valószínű, hogy keveseket érint a luxusadó bevezetése, mely szerint százmillió forintos forgalmi értékű ingatlan után félszázalékos adót kellene évente a tulajdonosnak befizetnie. Emellett tervbe vették a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatását is, de hogy ez hogyan körvonalazódna, azt egyelőre senki sem tudja.
A lényeg az, hogy jövő év januárjától minden bizonnyal sok dolguk lesz a könyvelőknek.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu