Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A székely nyelvjárásban használatos, elkóborol, elszakad jelentésű "csángál" szóból származtatják a mintegy kétszázötvenezer főre becsült csángó magyarok nevét. "Fönn csángat a havason" - így mondják a mai napig is, mivel a Moldva népe alaposan kimaradt a magyar nyelvújításból. Erre és még sok másra lehet gyógyszer a magyar iskola, melynek alapkövét a romániai Külsőrekecsinben helyezték el.
"Moldova Fejedelemsége határaiban körülbelül létezik Ötvenhétezer Római Katholikus hitvallású lélek, és nem kevesebb; kik közül ha kiveszünk némelly városokban kereskedést és Kézműveket gyakorló némelly külhonokból idevándorolt családokat" - vette számba a csángókat 1841-ben egy moldvai lelkész.
A technikával, városiasodással kapcsolatos fogalmakat a moldvai magyarok a mai napig nem ismerik, ezeknek román megfelelőjét használják. Nem csoda tehát, hogy már csak egyharmaduk beszél az anyanyelvén, azt is a XVIII. század konzervált bájával, amit határon innen már csak korabeli feljegyzésekből ismerünk.
A hagyományos faluközösségek úgyszólván érintetlenül őrzik azokat a hagyományokat, amelyek már ötven éve kikoptak a Kárpát-medencéből is. Csángóföldön - úgy hatvan faluban - a vallás tartja össze a közösséget, azt tartják, aki római katolikus, az magyar, mivel a többiek ortodox vallásúak, tehát románok. Magyar nyelvű iskolai oktatás 1990-ig nem volt.
A Béke Királynőjéről elnevezett iskolaközpont 550 millió forintba kerül majd, eddig 22 millió gyűlt össze. Az építkezés költségeit elsősorban közadakozásból fedeznék, mert a csángók nem politikai erőt, hanem a magukfajta emberek segítségét szeretnék a háttérben tudni - azért, mondják, mert "mü es magyarok vagyunk".
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu