Reménytelen kutyasorsok Baján

Hetedik éve folyik a kutyamenhely kálváriája: a Hesser Gyula Állatvédő Misszió 1998-ban kezdett működni. Gaál György vállalta magára a feladatot, hogy a Baján évente kitett mintegy háromszáz kutyát ideiglenesen elhelyezi, és új gazdákat keres számukra. Akkor az önkormányzat is jó partnernek látszott, ám a megígért segítség nemcsak az ő részéről maradt el, hanem a német testvérváros kasszájából, valamint a bajaiak pénztárcájából is a vártnál lassabban csörgedeztek az adományok.
A munka megkezdése sürgős volt, mivel a Monostori úti kutyamenhelyen tarthatatlanná váltak az állapotok. Gaál György kibérelt tehát egy ideiglenes telepet, ezzel párhuzamosan egy - a város fejlesztési tervében kutyamenhely céljára szolgáló - telken építkezésbe fogott. Úgy tervezte, hogy egy éven belül elkészül az új telep, de nem így történt: az ideiglenes telep bérleti díja jelentős összegeket emésztett fel, kevés volt a bevétel. Ráadásul az építési hatósággal is meggyűlt az Állatvédelmi Misszió baja: hat engedélyből csak ötöt kapott meg, végül 1,2 millió forintos bírságot is a misszió nyakába sóztak.
{p}
Négy éve az ideiglenes telep tulajdonosai pert indítottak a misszió ellen, mert addigra felhalmozódott a bérleti díjból származó adósság. A rendszertelen fizetés miatt a telek tulajdonosai szerették volna eltávolítani az állatokat és kézhez kapni a hiányzó bérleti díjat, ennek fedezetéül pedig a misszió tulajdonában álló telek, a félig felépült kutyamenhely szolgál. Vagyis egy esetleges végrehajtás nemcsak azzal jár, hogy eltávolítják a jelenleg ott tartózkodó 147 kutyát az ideiglenes menhelyről, hanem azzal is, hogy eladják a készülő telepet, és a misszió ellehetetlenül.
Gaál György kérdésünkre elmondta, hogy az adósságuk több mint hárommillió forint, ha sikerülne kifizetni, talán maradhatnának ideig-óráig, elhalasztódna a végrehajtás, de a végleges megoldáshoz be kellene fejezni a kutyamenhelyet. Ráadásul az építési hatóságnak is ki kellene fizetni a bírságot, ez további másfél millió. A végrehajtás keddre volt kitűzve, de a bíróság adott harminc nap haladékot. Magánszemélyek gyűjtéséből lapzártánkig másfél millió gyűlt össze, a Blikk pedig egy hétig minden eladott példány után egy forintot ígért a missziónak (ha az auditált példányszámokat vesszük alapul, ebből további 1,5-1,7 millió kalapozható össze). Hogyha a harmincnapos haladék lejártáig nem fizetik meg az elmaradt bérleti díjat, a kutyákat el kell távolítani, ez pedig egyenlő az elaltatásukkal, legalábbis a végrehajtók ezt a megoldást látják megfelelőnek.
A bajai önkormányzat nevében Barna György alpolgármester nyilatkozott lapunknak. Megítélése szerint nem tartoznak felelősséggel egy magánszemély vállalásaiért, törvényben előírt kötelességüknek eleget tesznek, fenntartják a gyepmesteri telepet. Az adófizetők pénzéből nem szükséges támogatniuk egy olyan kezdeményezést, amelynek folyamán egy magánszemély, bár jó szándékúan, de túlvállalta magát, amikor összegyűjtött százötven kutyát, amelyekkel most nem tud mit kezdeni. Az önkormányzat nem szólhat bele abba, hogy az építési hatóság mit és hogyan dönt, a bírságot sem engedheti el. Biztos benne, hogy az állatokat nem altatják el.
{p}
Gaál György szavai szerint ő az önkormányzat biztatására és ígéreteiben bízva hozta létre a menhelyet. Ilyen mennyiségű állat elhelyezése a gyepmesteri telepen abszurdumnak tűnik, hiszen éppen azért volt szükség a Misszióra, mert túl sok volt a kidobott kutya. Az állatok sorsa jelenleg az adományozók kezében van.
A sikerre van esély, hiszen a Blikk című napilap akciójában másfél hét alatt több mint hárommillió forint gyűlt össze a misszió megmentésére.

Minden pénzbe kerül
A hasonló magánkezdeményezések vizsgálata némiképp alátámasztja az önkormányzat véleményét. Az állatmentő alapítványok rendszerint sok önkéntessel dolgoznak, akiknél ideiglenesen elhelyezik a kutyákat - kinél-kinél csak annyit, amennyi elfér. Az önkéntesek ezt szerelemből vállalják (csupán az állatok élelmezéséhez kapnak segítséget). Időközben gyűlnek az adományok, lehet pályázni. Sokéves, telephely nélküli ténykedés után adódik rá lehetőség, hogy az alapítványok saját telket vegyenek.
Farkas Attila állatorvostól megkérdeztem, hogy mennyibe kerülne másfél száz jószág elaltatása. Véleménye szerint ez nagyon sok mindentől függ, de példányonként négyezer forint körülire becsüli (ezt a hatszázezer forintra rúgó összeget is a telephely árából fizetné ki a végrehajtó). Hozzáteszi, hogy egészséges állatok között ilyen mészárlást végezni nem szívmelengető, ennek ellenére biztosan akad, aki vállalkozik rá.