Titkos járatok Báránd alatt

Mesebeszéd - mondják a Déli Múzeum régészei, mert kizártnak tartják, hogy itt, az Alföldön föld alatti labirintust építettek volna. Mivel a levéltárban sem találtak erre utaló leírást, megállapították, nincs is ott semmi. De az embereknek beszélhetnek... Akad, aki maga esett bele, van, akinek a szomszédja, tehát lépten-nyomon tapasztalják, hogy rejlik ott valami. A szóbeszéd persze színezi a történetet, és a megoldás egyszerű lenne - legföljebb föltárnának egy Árpád-kori templomot -, de a megoldáshoz mindig ugyanaz a négybetűs szó hiányzik: pénz.
Hivatalos régészeti kutatások szerint Báránd vidékén már Kr. e. 5000-ben is éltek. A község a Sárréttel együtt vadvizek birodalma volt, ennek biztonságos hátságaira építkeztek, de a folyamszabályozáskor kiszáradtak vízágyai. A települést háromszor öntötte el a Kraszna és a Tisza, háromszor vált lakhatatlanná, de mindháromszor visszatelepültek a lakók. A középkorban hol a püspökség, hol a földesurak marakodtak rajta, később rácok dúlták fel - volt futásra ok bőven, amihez jól jöhetett egy ilyen, a föld alatt megbúvó járat.
Ha egyáltalán az.
Kiss Sándor polgármester (aki mellesleg profi gyors- és gépíró - de erről majd később) kezdettől fogva figyelemmel kíséri az ügyet. A területen eddig illegális ócskavastelep működött, a járatokat raktárnak használta a vállalkozó. Július elsejétől azonban visszakerül az önkormányzathoz, és megkezdődnek a munkálatok.
- Alapos okunk van feltételezni, hogy régészeti leleteket rejt a föld - halljuk. - A legalsó réteg Árpád-kori temetkezési hely volt, fölötte török kori nyomokat találtunk, ez a feltételezett alagút szintje. A harmadik, a felszínhez legközelebb eső réteg XVIII. századi pincerendszer része, onnan korabeli pénzérméket hoztunk fel.
Addig persze egy tapodtat sem kerülünk közelebb a megfejtéshez, amíg a feltáráshoz szükséges pénz össze nem gyűlik. A múzeum két szakértőt delegál a munkálatokhoz, őket az önkormányzat fizeti, a feltárást közhasznú munkások végzik. A munka előreláthatólag három-négy évig tart.
A polgármester múzeumot is álmodik a feltárt helyszínre, például a már meglévő bábkiállítás állandó helyszíneként, valamint Európa legnagyobb írógépgyűjteménye részére, melynek darabjait saját kezűleg szedte össze. Köztük van Nagy Imre, Karády Katalin, Karinthy Frigyes, illetve Kádár János titkárnőjének gépe, meg ritka Remingtonok, Titaniák. S hogy a modernizálásból se maradjanak ki, itt van az ország egyetlen ingyenes internetterminálja.
- Báránd különleges település - visszhangzik fülünkben -, ennek ellenére sajnos lakossága csökken. Egyetlen esélyünk a megállítására, hogy fölpezsdítjük az életet, mutogatjuk, amink van, vonzóvá tesszük a települést. A kis dolgok is fontosak. Például mi sütünk az országban az utolsók egyikeként igazi kovászos kenyeret. Nem "csótányporral" kelesztjük, mint a nagyüzemekben, hanem igazi, nyolc-tíz órán át érlelt kovásszal. Az egy hét múlva is kenyér, megnézheti!