Vatikáni csodakeresők

- Mit jelent a különös kifejezés névjegykártyáján?
- Nehéz magyarra fordítani, ha nem volna foglalt a szó, talán a "képviselő" fejezné ki leginkább a tartalmát. Nevezhetnénk ügyvédnek, de volt, aki halottkémnek hitte. A tréfát félretéve a posztulátor az a személy, aki a boldoggá és szentté avatás során az adott ügyet képviseli.
- Ráadásul okleveles, ami azt sejteti, hogy ez egy elsajátítható szakma.
- Pontosan. Mint Rómában végzett posztulátor azok közé tartozom, akiket az eljárás során a kezdeményező fölkérhet a hivatalos képviseletre. Mivel nemrégiben vizsgáztam, önálló ügyem még nem volt, csupán egynek az előkészületei folynak: az Unum Társaság szeretné kérelmezni alapítója, Mester Margit Mária eljárásának az elindítását, és felkért ennek képviseletére.
- II. János Pál esetében hallani azt is, hogy felesleges a hercehurca, szentségéhez kétség sem férhet.
- Sokan tiszteljük őt, ám a boldoggá és a szentté avatáshoz az ő életét is a lehető legaprólékosabban meg kell vizsgálni. Mindenkit meghallgatnak, akinek mondanivalója van az eljárást lefolytató egyházi bíróság számára, valamennyi írását, feljegyzését is tanulmányozni kell.
{p}
- Meg kell cáfolni az "ördög ügyvédjé"-nek gyanúsításait is...
- Korábban én is azt gondoltam, hogy az eljárás egy bírósági tárgyaláshoz hasonlít, amelyben az ügyész, az "ördög ügyvédje", azt kutatja, hogy nincs-e a szentté avatásra jelölt életében olyan momentum, amely lehetetlenné teszi az oltárra emelését. Erről azonban szó sincs, inkább egy olyan aprólékos vizsgálati eljárást kell elképzelnünk, amelynek során minden lényeges szempontot górcső alá vesznek az adott kérdés szakemberei.
- Ha mindent rendben találnak, következhet a boldoggá avatás?
- Ha igazolódik az életszentség, akkor az illetőt még csak tiszteletre méltónak nevezhetjük. Ahhoz ugyanis, hogy a pápa boldognak nyilvánítson valakit, legalább egy csoda is szükségeltetik. Hacsak nem volt vértanú az illető, mert ebben az esetben a boldoggá avatásnak nincs akadálya, a szentté avatáshoz lesz szükség elismert csodára.
- A mai, racionálisan gondolkodó ember nehezen tud mit kezdeni a csodával, a csodatételt egyszerűen hiedelemnek tartja, jobb esetben is a misztikus világlátás részének.
- Az egyház azt a jelenséget tartja csodásnak, amely a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlan.
- Számos természeti jelenségről gondolta már az ember, hogy csoda, ma pedig az iskolások is ismerik a magyarázatát.
- Így van, ezért is hangsúlyozom, hogy az egyház mindig a tudomány akkori ismeretére hagyatkozik, amikor az eljárást lefolytatják. A csodát ugyanis az adott kornak szánt isteni üzenetként értelmezzük. Azt azonban hozzáteszem, eddig még soha nem fordult elő, hogy amit az egyház csodának nyilvánított, arra később a tudomány természetes magyarázatot talált volna.
- Számtalanszor hallani betegektől, hogy közbenjárónak tulajdonítják a gyógyulásukat, vagyis csodának, a nem hívők azonban, akik ugyanabból a betegségből gyógyultak meg, azt mondják, az orvosi beavatkozás mentette meg az életüket.
- Az egyház azokat a gyógyulásokat, amelyekre van orvosi magyarázat, nem tekinti csodának. Ezek olyan jelek, amelyek az imádkozó betegek hitét megerősíthetik.
- Tudna mondani példát olyan gyógyulásra, amelyet az egyház is csodaként tart számon?
- Olaszországban történt, hogy valaki a munkahelyen infarktust kapott, az orvos megállapította a szívhalált, ám csak húsz perc elteltével sikerült újraélesztenie. Ennyi idő alatt mindenképpen károsodnia kellett volna a beteg agyának, ám ő teljesen felépült. A csodát az egyház egy később boldoggá avatott személy közbenjárásának tekinti, mivel a "tetszhalott" munkatársai a kritikus percekben hozzá imádkoztak.
- Csak a teljes gyógyulást ismerik el csodaként?
- Nem, sokféle megmagyarázhatatlan csodát ismerünk. Egy szent életű spanyol apáca többrétegű festményét például négy és fél óra alatt készítette el a művész, jóllehet a kémia törvényei szerint az egyes rétegeknek legalább egy napot kellett volna száradniuk ahhoz, hogy a következő réteget rá lehessen vinni a képre.
{p}
- Egyetlen csoda elegendő a hitvallók szentté avatásához?
- Egy kell a boldoggá avatáshoz és egy a szentté avatáshoz.
- Mikor alakult ki az eljárás mai rendje?
- A legutóbbi részletes szabályozás éppen II. János Pál pápa nevéhez fűződik, de a lényeges elemek többsége a XVII. századra már kialakult. Ez a század az első boldoggá avatások százada, korábban csak a szentté avatás létezett.
- A XIII. században élt Szent Margitot viszont már nem sokkal halála után boldogként tisztelték.
- Szentéletűnek és örökké boldognak tartották, de hivatalosan nem nyilvánították annak, mert ilyen "cím" akkoriban még nem létezett az egyházban. Tiszteletét az újkor elején ismerte el Róma, szentté avatására pedig 1943-ban került sor. Egyébként ma is számos magyar személy boldoggá és szentté avatási eljárásán dolgoznak. Az ismertebbek közé tartozik Márton Áron erdélyi püspök, Kaszap István jezsuita szerzetes vagy Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök, akit az ötvenes években a börtönben vertek agyon a hitéért. Ő tehát vértanú, akárcsak több kárpátaljai görög katolikus, köztük Romzsa Tódor püspök, akit egy megrendezett karambollal akart meggyilkoltatni a szovjet rendszer, és mivel nem halt bele sérüléseibe, a kórházban megmérgezték.
- Nem említette Mindszenty József bíborost.
- Mindszenty hercegprímás életszentségének vizsgálatát már 1996-ban befejezte az esztergom-budapesti főegyházmegye, és az eljárás szabályszerűségét 1999-ben hivatalosan elismerte Róma. Most az ottani vizsgálat előkészítése van folyamatban.
- Az ő esetében milyen súllyal esik a latba, hogy megtagadta az engedelmességet Rómának, s nem mondott le a tisztségéről?
- Hadd pontosítsam a szavait: a bíboros nem volt engedetlen, csak lemondását az itthoni hívek miatt lelkiismeretével összeegyeztethetetlennek tartotta. Amikor azonban Róma megüresedettnek nyilvánította érseki székét, a döntést elfogadta, és többet nem használta a prímás-érseki címeket.
- Említette a vértanúságot. II. János Pál esetében az ellene elkövetett merényletet ekként is szokták értelmezni.
- Az egyház fogalmai szerint a Szentatya akkor lett volna vértanú, ha akkor belehal a sérüléseibe. Ez nem így történt, ezért ma hitvallóként tekintünk rá, és ezért kezdődhetett meg most életszentségének a kivizsgálása.
- Mondják azt is, hogy már életében több csodás gyógyulás is a személyéhez volt köthető.
- Ezeket az egyház nem vizsgálja, és a szentté avatási eljárás hitelesítéseként nem is fogadhatja el. Mindenképpen olyan csodára van szükség, amely a pápa halála után következik be.
- S történt már ilyen?
- Nem tudok róla.
- Mire számíthatnak tehát a hívők, mikorra avatják boldoggá a lengyel pápát?
- Hatalmas életmű az övé, amelynek az átvizsgálása időt kíván, de biztos vagyok benne, hogy az eljárás gyorsaságáért minden érintett a tőle telhető legtöbbet megteszi majd. Hogy a közbenjárására mikor történik csoda, azt ma még csak az égiek tudhatják.