Gabonát várnak a csángók

Az említett térségekben ugyanis a lakosság általában "több lábon áll", vagyis a mezőgazdaság mellett az iparból is származnak bevételei. Moldva lakossága azonban még ma is szinte teljes mértékben a mezőgazdaságból él. A katasztrófa ezért is érintette őket különösen fájdalmasan. Alig néhány óra alatt elvitte a teljes termést, s odaveszett az állatállomány egy része is.
Egy-egy árvíz pusztítása nyomán döntő jelentőségű az azonnali segítségnyújtás, az életmentés, az értékek biztonságba helyezése, hasonlóan fontos azonban a folyamatos odafigyelés is. Különösen igaz ez Moldvában, ahol hiába mentették a menthetőt, ha nem kapnak segítséget, egész egyszerűen éhen pusztulnak a víz áradásától megmentett állatok. Éppen ezért ezúttal nem is elsősorban pénzbeli adományokat vár a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hanem takarmányt, elsősorban gabonát. A felajánlott terményt eljuttatják a legsúlyosabb csapást szenvedett hét moldvai-csángóföldi kistérségbe, amelynek központjai: Lészped, Lujzi-Kalagor, Pusztina, Csíkfalu, Vizánta, Gyimesfelsőlok, Diószeg. Eddig körülbelül 150-200 tonna gabona gyűlt össze, ám ez kevés a túléléshez. Kozma Imre ezért kéri, hogy akinek nélkülözhető takarmány áll a rendelkezésére, keresse a kapcsolatot a Szeretetszolgálattal. Csak a felajánlások által élheti majd túl Moldva csángó lakossága az előtte álló nehéz telet, s kezdhet új életet a következő tavasszal.