Körbejárnak az agrárforintok

Az utóbbi hetekben ugyanis csaknem 18 ezer földhasználó gazdálkodó kapott levelet a megyei földművelésügyi hivataloktól. Ebben felszólítják őket, hogy a 2004 áprilisában - tehát még a május elsejei EU-csatlakozás előtt - a nemzeti támogatás terhére kifizetett hektáronkénti nyolcezer forintos előleg "túligényelt hányadát" harminc napon belül fizessék vissza a magyar államnak. Az intézkedést egy 2004. április 7-i keltezésű rendeletére hivatkozva tette meg az FVM. Ebben előrehozott nemzeti támogatásként jelöli meg a tavaly februári agrárdemonstrációt követően odaígért pénzt, amelyet a megyei FM-hivataloknál lehetett igényelni. Csakhogy ehhez az EU hozzájárulását is kérni kellett volna, ám Magyarország ezt elmulasztotta. (A nemzeti kiegészítés ugyanis az unió által fizetett területalapú támogatáshoz, a SAPS-hoz kapcsolódik.)
Alig több mint egy hónappal később, 2004. május 20-án adta ki az FVM azt a rendeletét, amelyben illetékes hatóságként már az EU által is jóváhagyott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) jelöli meg. Ez a jogszabály egyébként a "nyolcezer forintok" faktorálással - vagyis a bankok általi előfinanszírozással - történő kifizetéséről intézkedik. Noha az áprilisi rendeletben szó esik a túligénylések majdani visszafizetéséről, ez valójában félreértés, hiszen az EU ezt a magyar pénzügyi manővert nem hagyta jóvá - erősítette meg információnkat egy szakértő.
Csak utóbb, 2005 nyarán derült ki, hogy eltérés van a kifizetés alapjául szolgáló, a földhivatalok által kiadott földhasználati lapok, valamint a távérzékelés segítségével később elkészült, mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR) adatai között. Az MVH ez utóbbi alapján állapította meg az uniós egyszerűsített területalapú támogatást, ez tehát a mértékadó a nemzeti kifizetésekre is - állítják most az illetékes hivatalok. A gazdálkodók egy része viszont jogszerűtlennek tartja mindezt, hiszen ők szabályosan, az akkor rendelkezésükre álló földnyilvántartás alapján jártak el - érvelnek.
{p}
A földhivatalok nyilvántartása és az EU által elfogadott MePAR közötti eltérés egyik oka az lehet, hogy előbbibe beletartoznak az utak meg az egyéb nem művelt földrészletek is, míg az uniós rendszer kizárólag a megművelt területeket veszi figyelembe. Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára lapunknak elmondta: érdekvédelmi szervezetük a becsületes gazdákért, nem pedig a sumákolókért áll ki. A tavalyi igényléskor számosan beleestek ugyanis az EU bürokrácia-csapdájába, s őket ugyanúgy kezelik, mint a szándékos csalókat. Becsléseik szerint országosan 1,8-2,2 milliárd forint lehet a túligénylés miatt visszakövetelt összeg. Példaként említette azt a szeghalmi juhászt, aki 120 hektár gyepre igényelte a nyolcezer forintokat, de minthogy nem regisztráltatta magát uniós támogatási alanyként, így tőle most 960 ezer forintot kérnek vissza.
Az FVM szerint országosan 1,1 milliárd forintról van szó, noha a szaktárca politikai államtitkára a közelmúltban mondott már 1,2-1,3 milliárdot, sőt 1,7 milliárdot is. Legyen bármekkora is a visszafizetés, az mindenképpen elenyésző az összesen kifizetett ötvenmilliárdhoz képest - nyilatkozta Pásztohy András. Mégsem lehet nagyvonalú a kormányzat, hiszen tart az uniós szigortól, arról nem is szólva, hogy úgy kell neki a pénz, mint parasztnak a föld, mint éhezőnek a kenyér...
A változékony, csapadékos időjárás ellenére gyakorlatilag országszerte befejeződött a legnagyobb nyári mezőgazdasági munka, a kalászosok aratása. Búzából fele-fele arányban csaknem ötmillió tonna étkezési, illetve takarmány minőségű áru termett, az összes kalászosból pedig hétmillió tonnányi.
Az illetékesek diadalként jelentették, hogy a július 31-i határidőig az MVH befejezte a tavalyi termésből származó, intervencióra felajánlott több mint négymillió tonna gabona felvásárlását. Az Európai Unió által kiírt pályázatok alapján viszont eddig elenyésző mennyiség hagyta el határainkat.
Gabonában fuldoklik hát az ország, miközben a termelők az abrakfélék alacsony ára miatt háborognak. A kitűnő kukoricatermés-kilátások árnyékában ugyanakkor őszre magtárhiánytól tartanak a szakemberek. A legjobb magtárnak számító állatállomány viszont változatlanul a mélyponton van, ami ékes bizonyítéka a tudatos és tervszerű, évtizedekben s nem választási ciklusokban gondolkodó agrárpolitika hiányának.