Miként csaltak a félszocpollal?

A sokszor reklámozott és támadott Fészekrakó programot gondolta tovább a szociális tárca, amikor az új lakásépítés mellett kiterjesztette használt lakás vásárlására is. Ez az otthonteremtő program segíteni akart a sokgyermekes, ám kevés pénzzel rendelkező nagycsaládok sorsán, fedelet szeretett volna biztosítani a rászorulók számára. Csakhogy utóbbinál szabadjára engedte a lehetőségeket, nem bástyázta körül megfelelő garanciális elemekkel. A felkínált lehetőséggel sokan visszaéltek.
Erre az évre hétmilliárd forintot szánt a kormány a programra, ám a pénz hamar elfogyott. Különösen nagy volt az érdeklődés a 2005. februárjában bevezetett félszocpol iránt, amelyben három gyerekre 1,9 millió, négyre 2,4 millió forint támogatást lehetett igénybe venni lakóingatlan vásárlása esetén. Utóbbit 7500-an igényelték meg a 35 év alatti jogosultak közül. Kellett hozzá húszszázalékos önrész igazolása és komfortfokozat, ami legalább fürdőszoba meglétével egyenlő. A legnagyobb kereslet Borsodban, elsősorban Miskolc és Ózd térségében mutatkozott a félszocpol iránt. Megvolt az oka.
Erre szakosodott "vállalkozók" pár százezer forintos áron - mert nevezett térségben ilyen olcsó ingatlanok is találhatók - felvásárolták a gyalázatosan rossz állagú, lakhatási viszonyok szempontjából kritikus településrészeken található "lakásokat". Ezeket nagyon minimális ráfordítással alkalmassá tették arra, hogy a szocpol-kedvezményre jogosult részére továbbadják, akik azt az állam által biztosított támogatásból megvásárolták. Megszerezték az ügyvédi ellenjegyzést arra, hogy a vevő öt-hatszázezer forint előleget átadott az eladónak, mert így papíron igazolták a kötelező önrész meglétét. A legnagyobb pénzintézetek nem alkalmaztak értékbecslőt az adásvételi szerződés valóságtartalmának ellenőrzésére. Így sok esetben igen nagy volt az értékaránytalanság a papírra vetett vételár és az ingatlan tényleges piaci értéke között.
- Erre a visszásságra hívtam fel Veres János pénzügyminiszter úr figyelmét 2005. július 26-án kelt levelemben - nyilatkozta Benedek Mihály, Ózd polgármestere.
Ekkorra Ózdon már háromszázál is több ilyen szerződést kötöttek meg és vették fel rájuk az állami támogatást. Információnk szerint a 200-500 ezret érő "lakás" mellé félmilliót megtarthatott magának a rászorult család, a többi viszont - esetenként úgy másfél millió - a nepperek pénztárcájába került.
A kormány ezek után szigorított: augusztus 16-ától az illetékes önkormányzat jegyzője mellett a pénzintézetnek is értékbecslést kell ilyen tranzakciókhoz végeztetni, az önrészt pedig húszról harminc százalékra emelték fel. Ezzel az intézkedéssel talán megakadályozható, hogy a hátrányos helyzetű családok értéktelen, egészségtelen, sok esetben bontásra váró lakásokba költözzenek állami támogatás igénybevételével, az adófizetők forintjaiból.