Feketedik a gyémánt

Köszörülhetik már a gyémántjukat - döbbenhettek rá nemrégiben a nógrádmarcaliak -, vagy inkább a rajtuk esett csorbát. Egy országos napilapból értesülhettek róla, hogy az önkormányzatuk a falu megtakarított pénzét - vélhetően több tízmillió forintot - egy kockázatos és azóta betiltott gyémántüzletbe fektette.

Hazai életCsászár Jenő2005. 09. 23. péntek2005. 09. 23.
Feketedik a gyémánt

- Nem nyilatkozom. Kapcsolatban állok a céggel, képviselői azt ígérték, napokon belül megkapjuk a pénzt az elmaradt kamatokkal együtt - ezzel fogad a hivatalban Sisa Gyula, Nógrádmarcal polgármestere. Azt ígéri, ha megoldódik az ügy, mindenképp értesíti a sajtót. Később azt mondja: akár így, akár úgy sül el a dolog, mindenképp tájékoztatja a falu lakóit. Merthogy eddig nem tette...
DT Diamond Rt. - ez a neve annak a bizonyos cégnek, amelyre a félezer lakosú nógrádi falucska polgármestere utalt. A gyémánt a legbiztosabb befektetés, kötöttségek és veszteségek nélküli hasznot hoz magánszemélyek és társas vállalkozások részére - így reklámozta magát jó ideig a részvénytársaság. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azonban egészen máshogy vélekedett, s 2004. november 23-i határozatában betiltotta a cég engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységét. Egyúttal büntetőeljárást kezdeményezett az üzletszerű betétgyűjtést folytató DT Diamond ellen. A fővárosi Fillér utcai székhellyel bejegyzett részvénytársaság vezérigazgatója, T. János ellen milliárdos pénzügyi visszaélés miatt indítottak nyomozást, mivel a cég korántsem filléres alapon űzte a pilótajáték-gyanús tevékenységét.
Az "ékkőkereskedők" - egy nemzetközi hálózat tagjaként - azzal az ajánlattal csábítottak el több száz befektetőt, hogy a tőlük vásárolt gyémántot egy éven belül visszavásárolják, mégpedig 28 százalékkal magasabb áron. Ez a kecsegtető kamat azonban csak ígéret volt, ténylegesen a Diamond nem vette vissza a gyémántokat, mi több, a csillogó kövekről kiderült, csupán egytizedét érik annak az árnak, amit a vevők kifizettek.
{p}
A befektetési ügyekhez konyítók már akkor óvtak a "bomba üzlettől", amikor a pénzügyi felügyelet még nem csapott le a csillogó-villogó ajánlattal előálló cégre. Ékszerkereskedők is gyanúsnak találták az ügyletet, minthogy egy év leforgása alatt legfeljebb tízszázalékosra becsülhető a gyémánt hazai értéknövekedése. Kétkedését egy üzleti magazin már tavaly tavasszal megosztotta az olvasókkal, ennek ellenére a Diamond további gyanútlan vevőkre sózhatta rá talmi ékköveit. A türelmetlenkedőket mindig azzal nyugtatták meg: a napokban kamatostul kifizetik a pénzüket.
- Mi a fene, a falutok gyémántokat vásárolt? - ezzel állította meg egy ismerőse tavaly decemberben Molnár Bélát, Nógrádmarcal korábbi polgármesterét, aki három cikluson keresztül állt a falu élén. A tanár úr furcsállotta a megjegyzést, de nem sokat törődött vele, pletykának vélte. Ámde bogarat ültettek a fülébe, ezért idén márciusban a falugyűlésen megkérdezte az önkormányzat jelenlegi vezetőjét, mihez kezdtek a település megtakarított millióival. A válasz lakonikus volt: a pénz jó helyen van, kamatozik.
Mind a mai napig nem lehet tudni pontosan, mennyit fektetett be a község önkormányzata a gyémántüzletbe. Molnár Béla azonban emlékszik rá: amikor 2002 végén, leköszönésekor leltárt készített, közel ötvenmillió forint tartalék volt Nógrádmarcal kasszájában. Igen dicséretesen, hiszen egyetlen falu sem állt ilyen jól Nógrád megyében.
- A hulladéklerakót nem szerelemből hoztuk ide, negyvenmillió forintot kaptunk érte. Ezt az összeget nem herdáltuk el, hanem gyarapítottuk, és félretettük a szennyvízcsatornázásra - magyarázza a korábbi polgármester.
- Mindenki hozhat rossz döntést, de legalább elmondanák, hová fordították a pénzünket - fortyog a helybeliek legtöbbje. Akadnak, akik csodában reménykednek, olyasmiben, hogy az állam majd kárpótolja őket a piramisjátékba fektetett milliókért. Mások abban bizakodnak, majd a környező települések segítenek, és összedobják az elúszott summát. A realisták viszont a fejüket ingatják: miből adna a szomszéd falu, ha szegény, mint a templom egere?
- Hiába keresi, nem fog találni olyan paragrafust, amely kötelezné az önkormányzatot, hogy a befektetési ügyekről tájékoztassa a helybelieket. Ahogy a kilincsre sem írják rá, hogy azzal kell kinyitni az ajtót - mondja Szandai László, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Úgy véli azonban, egy település vezetésének illik tájékoztatni a falugyűlésen részt vevőket.
A döntéshozók felelősségét ugyanakkor nem vitatja a hivatalvezető. Az önkormányzat vezetőinek megfelelő gondossággal kell sáfárkodniuk a közösség pénzével, s ezért akár büntetőjogi felelősséget is viselnek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek