Jól pályázunk

A nyár végéig 67 milliárd forintot fizetett ki a kormány az uniós pályázatok során. Ez az összeg a háromszorosa a nyár eleji értéknek. A 2004-2006 közötti időszakban rendelkezésre álló forrás 58 százalékát, 392 milliárd forint lekötését már szerződéssel is megerősítették. Az év végéig több mint százmilliárd forint kifizetésével számol a kabinet.
Az uniós források felhasználásáról Kiss Péter kancelláriaminiszter elmondta, a keret tíz százalékát - 67 milliárd forintot - már kifizették, szemben a csehországi 1,1, a lengyel 4,5 és a szlovákiai 3,3 százalékkal. Már 620 településen megindult a program, 2444 projekt megvalósulását eredményezve. A beérkezett 24 ezer pályázatból több mint 15 ezret már elbíráltak.
Kiss Péter jelezte: a 2007-ben induló második nemzeti fejlesztési terv a jövőre záruló első tízszeresével ér fel fejlesztésben Magyarország számára. Ha a Széchenyi terv egy, akkor a nemzeti fejlesztési terv első szakasza tíz, a következő szakasz pedig, 2007-től kezdődően száz - érzékeltette a nagyságrendi különbségeket a miniszter. Mindez összegszerűen kifejezve egy halandó számára felfoghatatlan összeg - 150 milliárd, 1350 milliárd, illetve 12-15 ezer milliárd forint -  rendelkezésre állásával egyenlő. Az uniós be- és kifizetések egyenlegét ismertetve Kiss Péter közölte: Magyarország tavaly 76 milliárd, idén pedig várhatóan mintegy 95 milliárd forint többlettel zárja az évet. A Fidesz viszont az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy az ország nettó befizető volt tavaly, azaz több pénzt utalt "tagdíjként" Brüsszelnek, mint amennyit onnan támogatásként lehívott. Baráth Etele, az uniós ügyekkel foglalkozó miniszter ezt a számítási módszertan eltérésével magyarázza, mely szerint az uniós támogatások a kincstárba érkeznek, s így nem mutatkoznak meg a költségvetésben.