Negyedmillió rossz adós

Ketyeg a hitelbomba: minden huszadik felnőtt, keresettel rendelkező polgártársunk szerepel azon a listán, amely a bizonytalan fizetőket, vagyis a megbízhatatlan adósokat rögzíti. Az úgynevezett BAR-lista nagyon kemény dolog: aki felkerül rá, többé mindaddig nem tud kölcsönt felvenni, amíg fennálló tartozásait nem rendezte. Ezen a listán pillanatnyilag 240 ezren szerepelnek, s összesen több mint háromszázezer hitelt tartalmaz a felsorolás. A csúcsot alighanem az az ügyfél tartja, akinek tizenegy fedezetlen kölcsönszerződése után mondtak "fuccsot" a pénzintézetek. A lista havonta egy-kétezer ügyfél nevével bővül, a baj tehát nagy: 45 milliárd forint az úgynevezett rossz hitel összege. Ugyanakkor ez a teljes, háromezer milliárd forint hitelállománynak csupán másfél százaléka, legalábbis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) idei első negyedéves jelentése szerint.
A magyar bankszektor pillanatnyilag "róka fogta csuka" helyzetben működik. A pénzintézetek úgynevezett kihelyezési kényszerben vannak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy van a kasszában pénz, s azt megfelelő fedezeti és kamatfizetési háttérrel kölcsönadják, majd a visszafolyó összegekből nyereség keletkezik. Ez egy sok évszázad óta elfogadott, természetessé lett üzlet, amely azonban most Magyarországon "megbicsaklani" látszik. A helyzet ugyanis a következő: a viszonylag alacsony banki alapkamat ellenére az úgynevezett fogyasztási hitelek (ide sorolható csaknem az összes személyi típusú kölcsön) THM-je, vagyis teljes hitelmutatója az esetek többségében a harminc százalékhoz közelít, és akad olyan konstrukció is, amely, bár nullaszázalékos kamattal kecsegtet, a valóságban másfélszeresét követeli vissza a kiadott tőkeösszegnek, vagyis a feltüntetett árnak.
{p}
Ennek oka végső soron egyszerű - mondta munkatársunknak Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. A bankok a kiadott kölcsönök "üzemi költségébe" már eleve belekalkulálják az esetleges veszteséget is. Így viszont a becsületesen törlesztő ügyfél rosszul jár, mert az általa fizetendő kamatokban, ügyleti költségekben már ott van az az úgynevezett kockázati szorzó is, amit a nem fizető ügyféltársai után kell vállalnia: azért kell magasabb részletfizetést vállalnia az adósnak, mert a kockázatosnak minősített ügyfelek "nem fizetési kockázata" ott van a saját kölcsönében is.
- Évek óta szorgalmazzuk, hogy a bankok egy teljes körű, tehát az összes felvett hitelt felölelő lista alapján dönthessenek arról, adnak-e a kérelmezőnek kölcsönt vagy sem. Ezt az elképzelésünket az adatvédelmi biztos azzal utasította el, hogy lehet valakinek akár hat-hét kölcsöne is, amennyiben rendesen törleszti őket, akkor erről az új hitelnyújtónak nem szabad tudnia, mert sérti a kérelmező személyiségi jogait. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy felelős pénzintézeti döntést csak a tényleges helyzet alapján lehetne meghozni, s jó lenne, hogy aki többszörösen adóssá válik, annak a kockázatát ne kelljen a többi hitelfelvevőnek viselnie - magyarázta Földi Tamás.
Jelenleg a "nem fizetős" kategóriában magasan vezet a fogyasztási kölcsön. Ezen belül is kiemelkedik az autórészlet-fizetés elmaradása, ez immár csaknem tizenötmilliárd forintot tesz ki. Az egyik, erre szakosodott pénzintézet szakértője szerint minden harmadik kérelmező esetében be kell kombinálni a konstrukcióba az esetleges fizetésképtelenséget is, ilyenkor pedig az ügyfél biztosan rosszul jár, hiszen adott esetben a kocsit visszaveszi ugyan a cég, de akár fél év alatt az eredeti ár felét is elveszítheti az ügyfél - hiszen a kölcsön összege nem az autó értékére, hanem az árra plusz a hitel kamataira vonatkozik. A végrehajtás pedig kemény folyamat. Első lépésként az adós felkerül a már említett BAR-listára, majd a hitelező pénzintézet ingatlanra-ingóságra kiterjedő behajtást kérhet a bíróságtól. Ennek jogi akadálya nincs, az önkormányzatoknál, illetve a bírósági hirdetőtáblákon kitett árverezési hirdetmények ékesen tanúskodnak róla.