Ellenőrzött falatok

Mint mindeddig, a szóban forgó üzem ezentúl is kizárólag a saját telepén, illetve az integrált termelőiknél, zárt tartásban nevelt vágócsirkét forgalmaz. Ráadásul a takarmányt is ők maga készíti, kizárólag növényi összetevőkből, hozamfokozó szertől mentesen.
Az említett cég egyik legnagyobb vásárlója a nyírségi megyeszékhely flamand üzleti negyedében működő vendéglő vezetője, Dankó László, aki azt mondta, az uniós étteremben étkezők egyáltalán nem ódzkodnak a baromfihústól.
- Egy kivételről tudok: tegnapelőtt rendeztünk egy fogadást, s a fő szervező figyelmeztetett bennünket, jöhet minden, csak a csirkétől tartózkodjunk. Ugyanakkor ma sült csirke szerepelt a menüben, s kétszer annyian tértek be hozzánk, mint tegnap, amikor töltött káposzta volt a második fogás - mondta derűsen, de a folytatásban aztán tartózkodóbbá vált a hangja. - Az ember majd' negyven év vendéglátós tapasztalattal a háta mögött megtanulta azért, hogy jobb óvatosnak lenni. A madárinfluenza ma még távoli fenyegetés csupán, de minden komoly járvány valahogy így kezdődött. Egyet bízvást mondhatok, a nálunk étkezőket nem fenyegeti veszély. Mint ahogy eddig, ezután is betartjuk a szigorú higiéniás előírásokat, a beszállítóink nemkülönben.
Mindazonáltal beszélgetőpartnerünk kritikus szemmel ellenőriz és ellenőriztet minden alapanyagot, húst, zöldséget, fűszert. S nemcsak Nyíregyházán, hanem Nagykállóban is, ahol az ő konyháinak főztjét eszik a város óvodásai, iskolásai, mintegy ezernyolcszáz gyermek. Ott hetente kétszer tesznek baromfihúst az asztalra. A tapasztalt szakember el sem tudja képzelni, hogy kényszer esetén mivel pótolhatná a baromfihúst, amely a gyermekek számára a legértékesebb mindegyik húsféle között. Bár személy szerint ő a marhát meg a halat mindennél jobban szereti.
Romániából naponta kapja az ember a rosszabbnál rosszabb híreket, a magyar határral szomszédos területeken, Szatmárban, Biharban azonban nyoma sincs a félelemnek. Nagykároly, Tasnád, Szatmárnémeti húsboltjai is tömve friss és fagyasztott baromfival, vásárló is van bőven. A szatmárnémeti piac húsosai csak mosolyognak azon a kérdésen, hogy miképp fogadták a vevők a madárinfluenzáról szóló híreket, s kérdéssel felelnek vissza: "Maguk, magyarországiak, mindentől így rettegnek? Egyébként is ide a Duna-delta több mint ezer kilométer." Aztán "megnyugtatják" az érdeklődőt: ha őhozzájuk elér a vírus, az Alföld, s a Dunántúl se lehet nyugodt.
{p}
Terjed a szárnyaskór
A madárinfluenza H5N1 típusú vírusát mutatták ki brit laboratóriumi vizsgálatok a Duna-deltában fekvő romániai Maliuc faluban vett újabb mintákon. Mivel az USA félmillió dollár értékű felszerelést küld az országba a kór terjedésének megfékezésére, valamennyi romániai településén gyorsteszteket végez az állat-egészségügyi hatóság az év végéig. A vírus veszélyes típusát találták meg a Moszkvától délre fekvő Tula környékén elhullott madarakban is. Oroszországban már öt nagyobb szibériai gócponton szedi szárnyas áldozatait a madárinfluenza, egy falut karantén alá helyeztek, további harminc települést fertőzésgyanúsnak tartanak. Kína keleti és északi vidékein - több mint két hónap után - ismét felbukkant a baromfi-influenza, és 4-5 ezer liba, illetve tyúk pusztulását okozta.  Vírussal fertőzött madártetemeket találtak Horvátországban a Dráva menti területeken, a magyar határtól 15 kilométerre. Nem sokkal később újabb hattyútetemekre bukkantak délebbre, a szlavóniai Nasice halastavában is, ezért irtják a baromfiállományokat, fertőtlenítik az ólakat a gócpontok környékén. Jelenleg kilenc település áll vesztegzár alatt. A szerb hatóságok is megtiltották a háziszárnyasok és a sertések szabadban történő tartását, nyílt vizeken itatását, ellenőrzik a baromfi árusítását a piacokon, a vásárokon.
A vám- és pénzügyőrség - a román és ukrán határszakasznál alkalmazotthoz hasonló - fokozott ellenőrzést rendelt el a tompai és a röszkei magyar-szerb határállomáson.
Svédországban is a H5-ös vírustörzshöz tartozó kórokozót mutatták ki egy elhullott kacsa tetemében. A vizsgálatok szerint Nagy-Britanniában ugyancsak a fertőző vírus végzett egy karanténban tartott papagájjal. Eközben Csehországban többen - a szárnyaskór megjelenésétől való félelmükben - szétdúlták költöző madarak fészkeit. A szlovák hatóságok - a vadászati tilalom bevezetése mellett - rendeletben írták elő a nyílt téren baromfit tartóknak, tegyenek meg minden szükséges intézkedést, hogy állományuk ne érintkezhessen a szabad röptű madarakkal, a gazdák adott esetben védőhálót kötelesek húzni állományuk fölé. Ausztriában és Lengyelországban megtiltották a baromfi szabadon tartását, lemondanak valamennyi élőbaromfi-bemutatót, -vásárt. Az ukrán parlament féléves tilalmat rendelt el a szárnyashús bevitelére.

Galambtetemek a szegedi Tisza-parton
Az elsődleges vizsgálati eredmények nem utaltak madárinfluenza gyanújára. A madarak begyében napraforgómagot találtak, és felvetődött, hogy a galambokkal mérgezett takarmány végzett. A biztonság kedvéért azonban virológiai vizsgálatokat is végeznek, azok eredménye a hét közepére várható. Elpusztult hattyút találtak a Fertő tavon. A kórbonctani vizsgálatok nem utalnak madárinfluenzára - nyilatkozta Süth Miklós országos főállatorvos -, a minden kétséget kizáró eredmény azonban lapzártánkkor még nem volt ismert.

Hatásos a magyar oltóanyag
- A beoltottak szervezete ellenanyagot termelt az embert megfertőzni képes H5N1 típusú vírus ellen - jelentette be Jankovics István virológus, az Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezetője a múlt héten. A madárinfluenza ma ismert vírusa ellen hazánkban kifejlesztett vakcina iránt érdeklődött már az USA, Nagy-Britannia, Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Horvátország, Ukrajna és Oroszország is.