Elsüllyesztett kórlapok

- Sebész szakvizsgám után az egri kórházban dolgoztam, ott éltem át a teljesen értelmetlen tömegmészárlást - emlékszik vissza az 1956. december 12-i egri sortűzre. - Ezen a napon tömegesen hozták be a sérülteket, szám szerint huszonkilencet. A halottakat a fürdőkádba fektették, mert a folyosón már nem volt hely. Tizenketten nem élték túl a pufajkás karhatalmisták kegyetlen erőfitogtatását. A részben Füzesabonyból iderendelt fegyveresek valójában fegyvertelen, békés utcai járókelőkre nyitottak tüzet. Még a kórházba is követték a túlélőket, hogy kivégezzék őket...
A kórlapokat évtizedeken át a pincéjében őrizte Tóth doktor. Az orvosi iratok tanúsága szerint a sérültek közt akadt idős cipészmester, tizenhat éves, medencecsontlövést szenvedett leány. Egy tizennégy éves fiú például másnap halt bele súlyos hasi sérüléseibe. Egy 29 éves tarnabodi fiatalembernek a nyakszirtjén ment be a golyó, és a homloka jobb felén távozott - a férfi életét vesztette.
Az egri orvosok a sortűz után tiltakozó levelet írtak, s kinyilvánították felháborodásukat. A bosszú nem maradt el: néhány hónap múlva államrend elleni izgatás címszóval helyezték vád alá Tóth Ferencet. Több hónapnyi vizsgálati fogság várt rá, tucatnyi kihallgatás, szembesítés. Éppen akkor kellett távol lennie a családjától, amikor megszületett a kislánya. "Istenem, drágáim, szeretlek benneteket" - firkálta az egyszemélyes zárka falára keservében. A kórházból persze még 1957 nyarán elbocsátották, hosszú évekig ezután a környező falvakat járta robogójával esőben, fagyban. Azt mondja, még szerencséje is volt, mert orvoshiány volt akkoriban: több kollégája külföldre emigrált vagy éppen börtönkoszton tengődött...