Ez nem a filmváltozat

Ennyi a mérlege a múlt szombati, a Richter-skála szerinti 7,6-es erősségű földrengésnek. A túlélők sorsa borzasztó azért is, mert a legtöbb körzet a megrongálódott utak, hidak miatt földön megközelíthetetlen, a légi segélyek lassan jutnak el a rommá vált városokba. A pakisztáni kormány lemondta további speciális mentők segítségét, mert a már úton lévők - közöttük a Pavelcze László vezette tízfős magyar Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapata - is egy-két napot tétlenkedtek a nagyobb repülőtereken, mire helikopterekkel a helyszínekre szállították őket.
Pedig segítség kellene: a hét elején két napig esett az eső a környéken, éjjelente fagypont közeli a hideg, rengeteg az ellátatlan sebesült, nincs ivóvíz és élelem, sátor, meleg takaró. Az ENSZ 272 millió dollár segélyt kért kedden a nemzetközi közösségtől a pakisztáni földrengés túlélőinek az elkövetkező hat hónap átvészeléséhez és az újjáépítés megkezdéséhez. A világszervezet szerint főleg téliesített sátrakra, takarókra, élelemre, gyógyszerre, víztisztító berendezésekre van szükség, de gyorsan újjá kellene építeni az iskolákat is. Az ENSZ segélyakcióit összehangoló Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) genfi bizottsága szerint Pakisztán északi részének egyes vidékein elpusztult az infrastruktúra és az ingatlanok több mint 80 százaléka. Napok kellenek, mire a segítség megérkezik, de hónapokig kell folytatni a lakosság istápolását.
Erre készült fel az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) is: megkezdte légihíd kiépítését a dél-olaszországi Brindisi és a pakisztáni Pesavar között. A WFP egy hónapon át egymillió embert képes ellátni nagy tápanyagtartalmú kétszersülttel egy hónapon át, ha Pakisztán kéri ezt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 60 orvost, valamint 210 ezer ember ellátásához egy hónapra elegendő gyógyszert és egészségügyi felszerelést küldött. A Nemzetközi Vöröskereszt 120 ezer ember élelemmel és fedéllel való ellátását vállalta. A magyar kormány 20 millió forintos gyorssegélyről döntött; a Külügyminisztérium gyorsított pályáztatási eljárással osztja szét a pénzt a Pakisztánba utazó mentő és segélyszervezetek között. Pakisztán sátrakat, takarókat, matracokat, konzerveket, valamint egészségügyi eszközöket - tífusz elleni gyógyszert, csonttörések kezelésére alkalmas egészségügyi egységcsomagokat, sebészeti műtéti eszközöket -, illetve víztisztító tablettákat kért. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bejelentette, hogy 3 millió forintos gyorssegélyt nyújt a pakisztáni földrengés áldozatainak. A MÖS a helyszínen már 25 éve tevékeny partnerszervezetén, az amerikai Egyházak Segélyszervezetén (CWS) keresztül, helyszínen beszerzett élelem és higiéniai egységcsomagok szétosztásával segít 1600 hajléktalanná vált emberen Kasmírban és az északnyugati határtartományban. Az iszlámábádi magyar nagykövetség továbbra sem tud magyar áldozatokról; Pakisztánban lapzártánkkor tizennégy külföldit, köztük négy svédet, két olaszt, egy egyiptomit, egy spanyolt és egy japánt kerestek.
{p}
Nyughatatlan földkéreg
Tízezer rengést jeleznek évente a szeizmográfok, ugyanennyit - a kisebbeket - nem. A Föld kérge napjainkban is mozog, egyszer itt, másszor ott, eltérő erővel ugyan, de jóformán folytonosan meg-megremeg. A rengés származhat a vulkáni működésből, ez a kisebb jelentőségű. A nagyobb és olykor katasztrofális pusztítások az úgynevezett tektonikus eredetű földrengések következményei. Ilyen, a Richter-skála szerint 7,6 erejű tektonikus rengés tett most hajléktalanná milliókat Pakisztánban és szedett áldozatokat Indiában és Afganisztánban is.
Az a térség, ahol e csapás bekövetkezett, a Föld egyik leginkább földrengésveszélyes régiója. Az ok, hogy ezen a területen érnek össze az indiai szubkontinens kőzetlemezei az eurázsiai kontinenséivel. Mivel az indiai kőzetlemez mozog, évente negyven milliméterrel közeledik az eurázsiaihoz, az egymásba érés, a gyűrődés során hatalmas energiák gyülemlenek föl, amelyek ilyen pusztítás árán törnek utat. Hogy micsoda gigantikus erők feszülhetnek itt egymásnak, az abból is elgondolható, hogy az érintkezési felület több ezer kilométeres; a Kaukázustól Kína keleti részéig terjed. E kontinensközeledés egyik következménye egyébként, hogy a Himalája napjainkban is folyamatosan emelkedik.
Hogy a kőzetlemezek erőpróbája hol és hogyan zajlik majd a jövőben, kiszámíthatatlan. Csak annyi tudható, hogy ha az ütközés a mélyebb rétegekben zajlik, és nagyobb területet renget meg, kevésbé pusztít. Ha azonban a lemezek a felszínhez közel feszülnek egymásnak - mint most is történt -, a rengés pusztító ereje sokkal nagyobb.