Kamerák a boncteremben

Mint ahogy korábban lapunkban is beszámoltunk róla, egy norvég televízió a cívisváros orvostudományi egyetemének anatómiai intézetének bonctermében rejtett kamerával készített döbbenetes felvételeket mutatott be. A filmkockákon látható volt, amint a hallgatók, pár ezer forinttal lefizetve a boncmestert, engedély nélkül boncolhattak az éj leple alatt. A kegyeletsértő felvételek alapján kiderült, reklámszatyrokba helyezett különféle emberi testrészek is kikerültek a teremből a diákok kollégiumi, illetve albérleti szobáiba. A film készítőinek állítása szerint a medikusok az így beszerzett szerveken gyakoroltak a nagy fontosságú anatómiavizsgákra.
Akkoriban az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke tényfeltáró bizottságot állított fel az ügy tisztázására. Ennek része volt az is, hogy a hallgatókat név nélkül faggatták, van-e tudomásuk tiltott, éjszakai boncolásról és arról, hogy emberi preparátumok kerültek volna ki az intézetből. A válaszok meglepőek voltak, s számos érdekes információt tartogattak az oktatók számára. Volt olyan diák, aki állította, hogy norvég társaik 20-30 ezer forintért tartósított emberi testrészeket árulnak, csakhogy ezek eredetének vélhetően semmi közük nem volt az Anatómiai Intézetben tárolt szervekhez. Több magyar és külföldi diák is úgy nyilatkozott - állításukat ma is fenntartják -, hogy emberi testrészeket vagy akár egész tetemeket elsősorban a temetkezési vállalat munkatársaitól lehet beszerezni 30-40 ezer forintért, mind Debrecenben, mind máshol az országban.
A "bennfentes" dolgozók elsősorban hajléktalanokat és magányos, idős emberek tetemeit árulják előszeretettel. Olyképpen tesznek szert rájuk, hogy a "végső búcsún" a koporsók üresen kerülnek a földbe vagy az égetőkemencébe. A diákok összekötőik nevét nem árulták el, mondván: a kéz kezet mos elve alapján kölcsönösen szükségük van egymás segítségére. Kinek a pénzért, kinek az otthon tanulmányozható, formalinban tartott testekért vagy testrészekért...Ezzel párhuzamosan a hivatalos nyomozás ahhoz a pontjához érkezett, amikor a norvég tévések kihallgatására került sor, tudatta Vezendi Jánosné százados, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, aki hozzátette: a hatóság jogsegélykérelmet intézett a Norvég Királysághoz a magyar Legfelsőbb Ügyészségen keresztül.
A debreceni orvosi kar dékánja, Paragh György sajtótájékoztatón adta hírül, hogy ötmillió forintért csipkártyás beléptetőt szereltek fel, és bekamerázták a bonctermet. Ezt egyik-másik diák a személyiségi jogok megsértésének véli. Felvetésükre a dékán azt felelte: a kamerák csakis a gyakorlati időn kívül rögzítik a felvételeket, abban a napszakban, amikor oktató már nincs jelen a teremben. Óvintézkedés tehát, a nagyhírű debreceni intézmény jó hírnevének védelmét szolgálja.