Kinek hoz, kinek visz a jövő?

A jelenlegi adatok alapján (hiszen magáról a költségvetési törvényről csak december közepe táján hoz döntést az Országgyűlés) a központi pénzelosztás nyertesei a nyugdíjasok és az agrárgazdálkodók lesznek, jövőre veszítenek majd viszont a kétgyermekes családok (nem lesz számukra elérhető az adójóváírás), a MÁV, a lakásépítők és a kultúra-, illetve oktatáspolitika.
A költségvetés "osztó" részének legnagyobb tételét biztosan a nyugdíjasok teszik ki, hiszen a nyugellátások értéke a GDP 8,97 százalékáról 9,01 százalékra nő, vagyis 139,37 milliárd forinttal több jut nyugdíjakra 2006-ban, mint idén. A jóléti szolgáltatásokra fordított összes pénz 15,36 százalékról 15,84 százalékra, vagyis 334,4 milliárd forinttal emelkedik.
A másik nagy költségvetési nyertes egyértelműen a mezőgazdaság és az úthálózat-fejlesztés. Az agrár- és vidékfejlesztés dotációja 400 milliárd forintra nő az idei 329 milliárd forintról. Lehet reménykedni az úthálózat fejlesztésében is: közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatokra a GDP 2,05 százaléka jut az idei 1,41 százalék helyett, ami 169,37 milliárdos növekedést jelent. Ennek több mint feléből autópálya épül. Viszonyításképpen: egykilométeres, faluk közötti "három számjegyű" útszakasz egyszerű felújítása tíz-húsz millió forintba kerül, a sztráda építésének kilométere milliárdos nagyságrendű összeget emészt fel.
A felsőoktatásra tíz százalékkal több pénzt, az idei 181,2 milliárd után 198,6 milliárdot szán az állam. Ez hallgatónként és évente tizenegyezer forinttal egyenlő. Az önkormányzatok 2900 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre, ennek a pénznek a felét a központi költségvetés fedezi. Az önkormányzatok számára jövőre 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre.
A legnagyobb vesztesek: alapfokú oktatás, kultúra, egészségügy, MÁV, lakásépítés. A törvényjavaslat szerint ugyanis jövőre arányaiban kevesebbet költ az állam iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra, rendelői orvosi és fogorvosi ellátásra, valamint a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek finanszírozására. Az alapfokú oktatásra 4,28 milliárd forinttal több jut ugyan az ideinél, de GDP-arányosan ez 0,1 százalékpontos csökkentést jelent. A rendelői ellátásra is kevesebb jut 7,4 milliárd forinttal.
A GDP 1,86 százalékáról 1,71 százalékra, vagyis 7,93 milliárd forinttal csökken a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összeg. A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 0,98 százalékra mérséklődnek, ami 4,4 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. (Ez az ellenzék szerint kétszázötven-háromszáz kistelepülési rendőrörs létét veszélyezteti.) Ugyanilyen arányban és mértékben - tehát 0,98 százalékkal, vagyis 4,4 milliárd forinttal - csökkennek a védelmi kiadások is. A vasúti közlekedésügyekre és szolgáltatásokra 5,8 milliárd forinttal jut kevesebb, mint idén.
{p}
Nyertesek
Nyugdíjasok
Két éven belül, visszamenőlegesen legalább négy százalék havi járadékemelés (a költségvetési többlet 2006-ban e célra csaknem 140 milliárd forint).
Agrártermelők
Az agrár- és vidékfejlesztés dotációja 400 milliárd forintra nő az idei 329 milliárd forintról.
Felsőoktatás
A tervezett infláció 2,3-szorosával nő az e célra adott támogatás (csaknem 190 milliárd forintra).
Közútfejlesztés
Erre az úgynevezett nemzeti össztermék, a GDP 2,05 százaléka jut az idei 1,41 százalék helyett, ami 169,37 milliárdos növekedés. Ez hivatalos közlés szerint nagyjából 1600 kilométer közút felújítását, illetve 400 kilométer új szakasz aszfaltozását fedezi.
Három- vagy többgyermekes családok
Összességében 3,1 százalékkal nő a különböző jogcímeken felvehető támogatások (gyes, gyed, tankönyvtámogatás, stb.) mértéke.

Vesztesek
Iskola, alapfokú oktatás
Kevesebb jut az úgynevezett előkészítő tanfolyamokra, s több, munkaügyi szempontból fontos oktatási forma támogatása is megszűnik.
Kultúra
Csökken az önkormányzatok e célra fordítható normatív támogatása a GDP-nek jóval az infláció alatti növekedési összegével, 0,1 százalékkal.
Lakásügy
A GDP 1,86 százalékáról 1,71 százalékra, összegszerűen 7,93 milliárd forinttal csökken a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységre és szolgáltatásokra fordított pénz mennyisége.
Rendvédelem
4,4 milliárd forinttal csökkennek a védelmi kiadások. Emiatt több mint háromszáz kistelepülési rendőrőrs léte kerül veszélybe.
Vasút
A vasúti közlekedésügyekre és szolgáltatásokra 5,8 milliárd forinttal jut kevesebb, mint idén. A kormányzat szerint ez a lépés a közlekedés jelenlegi rendszerét nem érinti, mert elsősorban a vállalat adminisztrációs költségeit faragja le.