Madárjóstan

Veszélyérzetünk lényegesen kihegyezettebb, mint amit a madárinfluenzával kapcsolatos valós helyzet indokolna - válaszolta a professzor egy, az auditóriumban szép számmal megjelent hallgatóság soraiból érkezett kérdésre. Olyannyira így van, folytatta, hogy a pánik és a hisztéria foka a Délkelet-Ázsiában kiirtott 142 millió baromfi és a jelzett betegség következtében elhunyt 65 - azaz hatvanöt - ember arányával mérhető a legjobban.

Hazai életT. Dögei Imre2005. 10. 28. péntek2005. 10. 28.
Madárjóstan

Az akadémikus jól tudta, mit beszél. A világ talán legrangosabb tudományos magazinja, a National Geographic például a madárinfluenzában megbetegedett vietnami ikerpárról közölte: az ottani kultikus táplálkozási szokások szerint nyers csirkevérből készült pudingot ettek. Egyikük meghalt, másikuk életben maradt. Ebből olyan következtetést levonni, hogy a megfőzött, illetve megsütött csirkehús veszélyezteti az egészségünket, szóra sem érdemes ostobaság - reagált az akadémikus egy másik aggályra.
Pillanatnyilag a madárról madárra terjedő vírusváltozat újabbnál újabb országokban jelenik meg világszerte, s előfordult a kórokozóval fertőzött ürülék porát belélegző emberi megbetegedés is. Mégis a "kialakulóban lévő" új világjárvány lehetséges áldozatainak tíz- és százmillióiról szólnak máris a mendemondák. Elméleti esély természetesen van rá - különösen, ha végtelen hosszan élünk -, hogy az emberi influenza és a madárinfluenza kombinációjából egy új, eddig még sehol nem létező vírus jöjjön létre. De hogy erre mikor és hol kerül sor, az a jóslás kategóriája, az pedig nem az én műfajom - reflektált szenvtelenül a szangvinikus alkatú professzor arra a kérdésre, hogy mikor és honnan indulhat ki az emberek közötti pandémia, vagyis világjárvány.
Golyóbisunk éghajlata már csak olyan, hogy a vadon élő madarak egy része mindig a kellemesebb klímájú földrészek felé veszi az irányt. Most az északi féltekéről délre tartanak, s közben megpihenve természetes szükségleteiknek is eleget tesznek: táplálkoznak és ürítkeznek. Számosan közülük a szóban forgó, egyébiránt rövid életű vírust is hátrahagyva, minthogy őkelmééket az nem betegíti meg. Lehetne-e a vonuló madarak számát csökkenteni vagy valamilyen "ember gyártotta" madáreledelbe vírusölő vegyszereket tenni? - adta közre elméjének rejtett tartalékait egy újabb "szakértő" a padsorokból. A vadmadarakat ritkítani, vagy más módon az életükbe avatkozni? Isten ments! - hangzott a rövid, ám annál többet mondó felelet az asztal mögül.
Tényleg világelsők lennénk a madárról emberre terjedő betegség elleni oltóanyag kifejlesztésében? - kíváncsiskodott egy minden lében kanálnak tűnő hallgató. A vakcina hazai előállítása okos ötlet volt, megmutatta az előállítás módszerét, ha netán szükség lenne rá. Engedje meg, hogy pontosítsam a kérdésében rejlő állítást: Magyarországon valóban először került sor ilyen vakcina gyártására - vélekedett tömören a prof.
Egyébiránt Délkelet-Ázsiában nemcsak irtják, hanem ezzel párhuzamosan vakcinázzák is a ház körül tartott baromfiféléket. Az oltóanyagot világcégektől vásárolják, mint ahogy a fizetőképes húsfogyasztók kegyeinek elnyeréséért folyó harc sem nélkülözi az öv alatti matatást. Ha én vakcinagyáros lennék, még szép, hogy az oltás mellett kardoskodnék - esett ki egy fél pillanatra a tudomány fellegvárának világából a tanár úr.
A SZIE Állatorvos-tudományi Karának rendhagyó járványtanóráján egyébiránt a nyilvánosságot képviselő és tájékoztató sajtómunkások vettek részt. A foglalkozás végeztével oklevelet is kaptak, a következő zárómondattal: az elsajátított ismeretek ellenőrzését szolgáló vizsga alól felmentést nyert azzal a feltétellel, hogy a hallottakat munkája során hasznosítani fogja.
Ámen! - teszi hozzá e sorok írója.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek